Hírek
Új utakon – a Magyar Mezőgazdasági Múzeum új korszaka
A 130 évvel ezelőtt alapított Magyar Mezőgazdasági Múzeum óriási kihívás előtt áll: értékeit megőrizve, tartalmában és megjelenésében gyökeresen meg kell újulnia. Ezt csupán az 1896-tól induló – a látogatók, különösen a családok és a külföldiek számára mindmáig tetszést arató – hagyományokra támaszkodva hosszú távon nem tudja megtenni, nem tud sikeres lenni. A Mezőgazdasági Múzeum nem maradhat a múlt, a millennium idejének rekvizituma a Városligetben és a vidéki telephelyein. Új útra kell lépnie.
„Nihil melius, nihil homine libero dignius, quam agricultura.” („a hasznot hajtó dolgok közül semmi se jobb, gyümölcsözőbb, kellemesebb és méltóbb egy szabad emberhez, mint a földművelés.”) – Cicero, Marcus Tullius, Kr. e. 44.
(A M. kir. Mezőgazdasági Múzeum főlépcsőjének felirata a városligeti Vajdahunyadvárban)
A városligeti Vajdahunyadvár
Forrás: mezogazdasimuzeum.hu
A két világháború között egyszer már képes volt a megújulásra a Mezőgazdasági Múzeum. Akkor az országcsonkító trianoni békediktátum következményeit kényszerűen kellett új kiállítási tematikába emelni. Most nincs ilyen tragikus nyomás az intézményen, de meggyőződésem, hogy fordulat nélkül a Vajdahunyadvár – amely ma az ország egyik legnépszerűbb, legkedveltebb múzeuma – végzetesen lemarad.
Az új út kijelölésének és megvalósításának számos oka van. Ennek egyike, hogy az intézménynek a megváltozott látogatói igényeket figyelembevevő választ kell adnia az egyre erősödő kulturális versengésben. Szakmaiságra és élményekre épülő választ.
Szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy a 21. században a mezőgazdaság mást jelent, mint a 19–20. században jelentett. Elveszítette korábbi dominanciáját a nemzeti jövedelem megtermelésében, töredékére fogyatkozott az agrárnépesség. Áthelyeződtek az ágazaton belüli súlypontok, és módosult a társadalmi megítélés. Mindez azonban korántsem jelenti azt, hogy az ágazat súlytalanná vált. Sőt több szempontból minden korábbinál nagyobb jelentőséggel bír. Az elmúlt évek válságai (a Magyarországot is sújtó pandémia, a szomszédban zajló háború és annak szerteágazó negatív következményei) mindenki számára világossá tette a hazai élelmiszer-termelés és élelmiszer-feldolgozás fontosságát a békés mindennapokban. Sokan felismerték annak stratégiai jelentőségét is.
A Mezőgazdasági Múzeumnak nem egyszerűen reagálnia kell a közgazdasági és szemléleti változásokra, hanem sajátos eszköztárával hozzá kell járulnia a környező világunkban bekövetkező változások jobb megértéséhez, természeti és teremtett értékeink megőrzéséhez.
Játékos ismerkedés a lovaglás világával a Magyar Mezőgazdasági Múzeum A ló – Nemzeti lókiállítás című állandó tárlatán
Forrás: mezogazdasagimuzeum.hu
Az intézmény megújulása szempontjából lényeges, hogy a jövő nemzedékei miként gondolkodnak az őket körülvevő környezetükről, benne a mezőgazdaságról vagy az erdészetről. A felnövekvő generációk számára a világon és Magyarországon is kulcsfontosságú lesz a levegő, a víz, a talaj minősége és az energia tisztasága. A megújult múzeumnak arról kell beszélnie, ami mindenkit – városi és falusi embereket egyaránt – foglalkoztat. A felmerülő kérdésekre párbeszédre törekvő, érthető válaszokat kell adni kiállításokkal és más aktivitásokkal. Az állandó kiállításokban szerepet kell kapniuk az élhető és fenntartható egészséges környezet szempontjainak: a természeti táj és a kultúrtáj – benne az agrártáj – viszonyának.
Az időszaki kiállításokban, műhelybeszélgetéseken, a Vajdahunyadvár udvarának szabad terein bátran fel kell vetni olyan témákat is, mint a mezőgazdasági termelés esetlegesen káros környezeti hatásai (pl. a talajvizek nitrátosodása, a talaj kizsigerelése, a kérődző állatok és a levegőszennyezés ügye stb.).
A közgondolkodásba beivódó tévhitekre kell reagálni, például világossá kell tenni azt, hogy a városi park nem erdő, ahogyan a települési fásítás sem erdősítés. Beszélni kell a klímaváltozásról, az idegenhonos invazív növény- és állatfajok megjelenéséről.
Nem kinyilatkoztatni kell, hanem párbeszédet érdemes folytatni a legkülönbözőbb korú látogatókkal.
Folyók ölelésében – A Duna–Dráva Nemzeti Parkot bemutató időszaki kiállítás a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban
Forrás: mezogazdasagimuzeum.hu
Őröld meg a gabonád, süsd meg a kenyered! – múzeumpedagógiai foglalkozás a keszthelyi Georgikon Majormúzeumban
Forrás: mezogazdasagimuzeum.hu
Gőzgépek bemutatója a keszthelyi Georgikon Majortörténeti Kiállítóhely nyári Majorbéli Géptalálkozó és Családi nap c. eseményén
Forrás: mezogazdasagimuzeum.hu
A teljes körű megújulás irányába mutatnak a Vajdahunyadvár szűkebb környezetében megvalósult és tervezett városligeti kulturális fejlesztések is. A valamikori Városliget területén a 19. század végén és a 20. század legelején is több kulturális intézmény működött: a ligeti régi képtár (1885, ma Millennium Háza), az 1896-ban átadott Műcsarnok, a Szépművészeti Múzeum (1906) és a Magyar Mezőgazdasági Múzeum (1907). Miközben a főváros népessége a mainak a felét tette ki, és a magas kultúra körébe tartozó múzeumok potenciális látogatóinak száma és a kultúrára való fogékonysága – az alacsony iskolázottság miatt – a mostaninál jóval csekélyebb volt.
Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a turizmus még gyermekcipőben járt, például a nagysikerű 1896. évi millenniumi kiállításra összesen nem érkezett százezer külföldi látogató Budapestre. Korántsem új dolog tehát a kultúra ligeti koncentráltsága.
A Néprajzi Múzeum és a Zene Háza új szereplői a liget kulturális szövetének, a következő években az új Nemzeti Galéria csatlakozik hozzájuk. Az új és a régóta a térség kulturális kínálatában szereplő múzeumok és egyéb kulturális intézmények (a megújult szemléletű Fővárosi Nagycirkusz és a Fővárosi Állat- és Növénykert) hatással vannak a Mezőgazdasági Múzeumra is. A látogatókért folytatott egészséges versengés természetes, ám a hangsúlyt inkább az együttműködésre kell helyezni.
Ennek vannak jó példái, amelyek közül időben az utolsó a 2024-ben a Fővárosi Nagycirkusz által, a múzeum közreműködésével a Vajdahunyadvárban rendezett nemzetközi történeti cirkuszművészeti kiállítás volt. A szinergiát ez esetben a ló és az ember kapcsolata (a 2024. esztendő Kincsem emlékéve volt a Mezőgazdasági Múzeumban) jelentette.
A szinergiák szinte kimeríthetetlenek a képzőművészet, az építészet, a zene és a néprajz világával. Erre fokozottan építeni kell a megújult tartalmú Múzeumban. A berlini múzeumszigeten úgy élnek egymás mellett a múzeumok, hogy nincsenek interakciók a szinergiák mentén. Csupán önmagukban nyújtanak, igaz kivételes tárgyi anyaguknak köszönhetően kiváló élményt.
A Városligetben lévő sokszínű kulturális intézmények sikeres együttműködése révén az ide érkező magyar és külföldi látogatók olyan szellemi élményt kaphatnak, amelyet nem élhetnek át sehol máshol a világon.
A Magyar Mezőgazdasági Múzeum 130 esztendeje ebben a közegben szolgálja a közönséget kiállításaival, programjaival.
Fényfestés a Vajdahunyadvár udvarán a Múzeumok Éjszakáján
Forrás: mezogazdasagimuzeum.hu
A múzeumügy jövője vonatkozásában élénk eszmecsere zajlik a strukturális kérdésekről Magyarországon. Az erők összefogását, a kitűzött célt racionálisan egyfajta holdingba és/vagy hálózatba szerveződve is el lehet érni. A hálózatosodásnak, a részek egymást erősítő működésének sokféle útja lehetséges. A Mezőgazdasági Múzeum a jövőben sem kíván befelé fordulni, egyfajta szigetként élni és érvényesülni. Éppen a nyitás az alapja tevékenységének.
A Mezőgazdasági Múzeum többféle erőteret foglal magában: az egyedi adottságokkal rendelkező székhelyet, a Vajdahunyadvárat; Magyarország legnagyobb múzeumi szakkönyvtárát a budapesti Attila úton; a nagyhírű keszthelyi Georgikon majormúzeumát; a Kincsem relikviákat őrző tápiószelei Blaskovich Múzeumot; egy cecei parasztgazda portáját; a lajosmizsei Tanyamúzeumot.
Az intézményben tehát egyszerre vannak jelen az országos múzeumi és a kismúzeumi státuszból, illetve a fővárosi és a vidéki (kistelepülési) helyzetből fakadó kihívások és lehetőségek.
MMgM – Georgikon Majortörténeti Kiállítóhely, Keszthely
Forrás: mezogazdasagimuzeum.hu
MMgM – Blaskovich Múzeum, Tápiószele
Forrás: mezogazdasagimuzeum.hu
MMgM – Cecei Tájház
Forrás: mezogazdasagimuzeum.hu
MMgM – Lajosmizsei Tanyamúzeum
Forrás: mezogazdasagimuzeum.hu
A Magyar Mezőgazdasági Múzeum alapítása óta egyedi társadalmi hasznossággal bíró intézmény. Falai közt egy megújuló, családbarát, nyitott közgyűjtemény működik, amely a magyar agrárszféra tudományos megalapozottságú, ismeretterjesztő bemutatásán túl tudásközpontként látja el feladatát.
A magyarság önazonossága megerősítésének és megőrzésének a tere. Hatni képes a falvakban, a vidéki kisvárosokban élőkre éppen úgy, mint a nagyvárosok és a főváros lakóira. A megújulás előtt álló Mezőgazdasági Múzeum a 21. században minden korábbi időszaknál nagyobb és fokozódó társadalmi igényt elégít ki.
Isten éltesse sokáig!
agrotrend.hu / Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár
Pár éven belül eltűnhet a barack
Az MSZR (Mezőgazdasági számlarendszer) első előrejelzésének eredményei alapján 2025-ben jelentősen visszaesett a gyümölcstermesztés Magyarországon: a körténél 17,5, az almánál 47,6,...
A napokban teljesen befagyhat a Balaton
Kilenc év után ismét befagyhat a Balaton, de a szakértők óvatosságra intenek a jégre lépés előtt. A kisebb tavak hamarabb...
Történelmi jelentőségű agrárképzés a Debreceni Egyetemen
Európában egyedülálló kettős diplomát szerezhet az a négy hallgató, akik először nyerték el a Debreceni Egyetem és az Amerikai Egyesült...
Rekordot döntött a Németországba irányuló paprikaexport Marokkóból
Az előző szezonban haladta meg először az 50 ezer tonnát a német piacra szállított áru volumene. Marokkó tovább erősítette pozícióját...
Mekkora lesz a napraforgó túlkínálat?
NAK Dinnye sajtótájékoztató – Varga István
NAK Dinnye sajtótájékoztató – Göcző Mátyás interjú
Ki korán kel, annak kávé kell
Tovább nő a globális gabona- és olajosmag-kereskedelem
50 év tapasztalat és globális jelenlét – jubileumi beszélgetés a Fliegl Kft.-nél
Ingyenes, nyolcrészes ChatGPT-képzést indított a VOSZ
Növényvédelmi kezelések adatszolgáltatásának elmulasztása támogatásvesztéssel járhat
Vizsgálat indult a Bászna Gabona Zrt. ügyében, a kormány segít a gazdáknak
Ágazati körkép, jövedelmezőség és kihívások a hazai állattenyésztésben
Megjelent a kaliforniai lopódarázs Magyarországon
Négy új hajó felavatásával indult el a 178. balatoni hajózási szezon
Középpontban a Väderstad többszörösen díjazott munkagépe
Szupermenta fehérjepor termékteszt újratöltve: az eredmények most sem felhőtlenek
