Törvénymódosítás várható az agrártárgyú törvényeknél

Október 29-én benyújtották az Országgyűlés elé az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló T/9715-ös törvényjavaslatot. A javaslat csomag 28 törvényt érint. A több kisebb, pontosító jogtechnikai megoldás mellett érdemi változások is várhatók. Nézzük milyen változások várhatók a földtulajdonszerzésnél.

Forrás: pixabay.com

Ami a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvényt (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) illeti átfogalmazásra került az életvitelszerű lakáshasználat helye.  Ha visszaemlékezünk, 2023. év elején a helyben lakó és a helyben lakó szomszéd definiáláshoz addig használt „életvitelszerű lakóhelyet” felváltotta az „életvitelszerű lakáshasználat helye” kifejezés és így szükségessé vált annak pontos meghatározása. Erre tett kísérletet a jogalkotó és 2024. július 1-től azt mondtuk, hogy az életvitelszerű lakáshasználat helye nem más, mint a „személyiadat- és lakcímnyilvántartásba bejelentett tartózkodási hely, ennek hiányában ellenkező bizonyításig a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba bejelentett lakóhely (a továbbiakban: bejelentett lakóhely). A módosítása most csak annyi, hogy az ellenkező bizonyításáig kitétel a mondat elejére került, így egyértelművé téve, hogy mind a bejelentett tartózkodási hely, mind a bejelentett lakóhely esetében a vélelem megdönthető.

A Földforgalmi tv. hatálybalépése óta mindig is előírás volt, hogy aki földtulajdont szerez, annak vállalnia kell, hogy a föld használatát másnak nem engedi át, azt maga használja, és így eleget tesz a földhasznosítási kötelezettségének. Ez röviden azt jelenti, hogy a vállalás miatt a megszerzett földet nem lehet haszonbérbe adni, azonban tavaly év elejétől lehetőség nyílt arra, hogy ha vetőmagtermelést végeznének a területen, akkor azt bérbe lehet adni a vetőmagtermesztőnek.  A mostani javaslat azt mondja, hogy a vetőmagtermesztő, mint földhasználó és a földtulajdonos közti haszonbérleti szerződésben szerepelnie kell a szerződéskötés indokának, azaz, hogy a tulajdonos vetőmagtermeléshez szükséges terület biztosítása miatt engedi át a föld használatát. A vetőmagtermesztő bérlőnek pedig egyrészt igazolnia kell, hogy a növénytermesztési hatóság földet használó és a vetőmag táblát bejelentő szaporítóanyag-előállítóként nyilvántartásba vette, másrészt vállalnia kell – a jogutódjára nézve is kötelezően – hogy a földhasználat időtartama alatt a földhasználati szerződés hatálybalépését közvetlenül megelőző öt befejezett gazdasági év számtani átlagához képest legalább a szerződés tárgyát képező föld területével megegyező területnagysággal nagyobb területen a saját nevében szaporítóanyag-előállítási tevékenységet fog folytatni. Mindezen előírások a szerződésre esetlegesen rájelentkező előhaszonbérlőre is vonatkoznak.

A földhasználat jogszerű átengedésének egy másik esete, amikor a föld használatát a tulajdonos a saját és legalább 25%-ban tulajdonában álló, vagy a közeli hozzátartozójának legalább 25%-ban tulajdonában álló cégnek engedi át, tipikusan haszonbérbe adja. A módosítást követően a földet hasznosító cégben való tulajdonosi részesedésnek minimum egy éve fenn kell állnia.

A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény (Foktftv.) szerinti megosztási eljárás során, ha a tulajdonostársnak a tulajdoni hányadának megfelelő mértékű föld kimérésével a volt tulajdonostárs összes földtulajdona meghaladhatja a földszerzési maximumot. A nem földműves ezzel túllépheti ez 1 hektárt, a földműves pedig a 300 hektárt.

2023. július 1-étől lehetőség van elővásárlási jog gyakorlása, azaz kifüggesztés nélkül megszerezni az első 10 hektár földtulajdont, de csak szántó, legelő, rét és erdő esetén, illetve, ha ezek mellett csak ún. „kivett” alrészletet tartalmaz a földrészlet. Ehhez jön most egy újabb szabály, amikor több föld egybefoglalt vételáron történő eladásáról van szó, akkor az elővásárlási jog nélkül csak akkor lehet megszerezni a szerződésben szereplő földeket, ha valamennyi, a szerződés tárgyát képező ingatlan megfelel a művelési ágra vonatkozó előírásoknak.

Idén nyáron vezették be azt a szabályt, hogy ha az adásvételi szerződés megkötésekor a vevő foglalót fizetett, akkor azt a rájelentkező elővásárlónak letétbe kell helyeznie az ügyvédnél, mert csak így érvényes a rájelentkezése. A tervezet szerint a jövőben ugyanígy letétbe kell helyezni az előleget is, vagy ha a szerződéskötéskor a vevő a teljes vételárat megfizette, akkor azt is. Amennyiben az elővásárló a letéti igazolást nem csatolja az elfogadó nyilatkozatához, akkor a mezőgazdasági igazgatási szerv úgy tekinti, hogy a jogosult elővásárlási jogát nem gyakorolta volna.

Kivezetésre kerül a pályakezdő gazdálkodó fogalma és az ahhoz kapcsolódó kötelezettségvállalások, illetve kedvezmények is megszűnnek. A pályakezdő gazdálkodónak a Földforgalmi tv. 15. §-ában előírt speciális vállalásokat kellett tennie, mely rendelkezés hatályát veszti, ahogy a pályakezdő gazdálkodó nem szerepel többé az ún. elővásárlói jogosulti csoporton belüli további sorrendiséget felállító kategóriák között sem.

Fentiekben, a termőföld tulajdon megszerzésének szabályait érintő módosításokat foglaltuk össze és hangsúlyozzuk, hogy azok csak a törvényjavaslat elfogadása esetén nyerik el végső formájukat, jelenleg mindez tervezet.

agrotrend.hu / NAK / Dr. Farkas Diana