Tonnában mérik az eladatlan mézet

Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnökének előadásán egy gombostűt sem lehetett volna leejteni a teremben.

Soha nem látott mélyponton van a méhészkedés jövedelemteremtő szintje, de ez nem azért van, mert még sosem voltak nehézségek korábban. Hanem olyan helyzet nem volt még, mint most. Az infláció három év alatt duplájára nőtt és a méz nagybani ára megfeleződött – mondta Bross Péter Kaposváron.

Tapasztalatcsere és útkeresés a kaposvári méhésztalálkozón

Ezt nem csak a magyar méhészek tapasztalják, országhatárainkon túl is hasonlóak a gondok.

250-300 családdal dolgozunk, sokszor 500 kilométereket vándorolunk, mert ennyire van tőlünk repce, akác és napraforgó is, eladni pedig nagyon nehéz. Az árak lehetnének jobbak, de megpróbáljuk ezt is átvészelni, de ez csak együtt lehetséges

mondta Tőkés Sándor, aki Székelyudvarhelyről érkezett fiával, hogy méhészeti eszközeiket mutassák be a helyi és környékbeli kollégáknak.

Az ágazatunk ismét problémákkal küzd, leginkább az értékesítés nehéz a méhészeknek, mondta Horváth Zsolt, a rendezvényt szervező Kaposvár és Térsége Méhészeinek Egyesülete elnöke. Sajnos az akácméz hiába hungarikum, nagyon nehezen lehet értékesíteni – tette hozzá.

Ennek oka az is, hogy a vásárlók nagyon árérzékenyek, tekintve, hogy az akácméz a legdrágábbak közé tartozik. Ráadásul a termelési ár feléért veszik át a mézet a méhészektől. Ezért vannak olyan termelők, akiknél tonnaszám áll a korábbi évekből megmaradt méz a hordókban. Aki csak teheti igyekszik direkt értékesíteni a termékeit, vagy nagyobb hozzáadott értékkel rendelkező terméket előállítani, amelyet jobban el tud adni, de senki sincs könnyű helyzetben.

Magasabb támogatások a méhészeknek

A legfrissebb adatok szerint idén januárban a hazai akácméz nagybani felvásárlási ára kilogrammonként 1200 forint között mozog. Ez az ár jelentős csökkenést mutat az elmúlt évekhez képest, amikor az akácméz kilónkénti felvásárlási ára meghaladta az 4000 forintot.