Takarmányfehérje: az EU termelés áttekintése és a források diverzifikálásának lehetőségei

Az Európai Bizottság közzétette legújabb előrejelzéseit az EU takarmányfehérje forrásainak termeléséről, kereskedelméről és felhasználásáról.  A takarmányfehérje kiválasztása az állattenyésztésben több tényezőtől függ, de a versenyképesség a legfontosabb. A jövedelmezőség és az erős értékláncok központi szerepet játszanak az EU fehérjetermelésének fejlesztésében. A behozatali függőség csökkentése hozzájárulhat az EU stratégiai autonómiájához, és biztosíthatja az EU élelmiszerrendszerének nagyobb ellenálló képességét és önállóságát, miközben javítja a fenntarthatóságot.

A 2023/24-es adatok alapján a takarmány iránti kereslet várhatóan stabil marad 71 millió tonna nyersfehérjében, összehasonlítva az előző marketingévvel. Az EU önellátottsága az összes fehérjeforrás tekintetében várhatóan 75% lesz. Az EU teljes mértékben önellátó a durva takarmányok terén, amelyek az EU teljes takarmányhasználatának 41%-át képviselik. Az összes olajpogácsa aránya az EU takarmányfehérje használatában 27%, míg a gabonaféléké 21%. Azonban az olajpogácsák esetében az EU csak a szükségletei 27%-át termeli meg.

Forrás: pixabay.com

Az EU fehérjetermékek iránti behozatali függősége főként pedoklimatikus és strukturális okokra vezethető vissza, mint például a gazdaságok átlagos mérete, a rendelkezésre álló földterület, a különböző növények versenyképessége, és összességében kevésbé kedvező talaj- és éghajlati viszonyok bizonyos termékek, mint például a szója számára. A Bizottság már jelezte szándékát a növényi fehérjetermelés támogatására az élelmiszerbiztonság megőrzéséről és az élelmiszerrendszerek ellenálló képességének megerősítéséről szóló, 2022 márciusában közzétett közleményében.

Némi előrelépés tapasztalható. Az EU fehérjedús növények (olajos magvak és száraz hüvelyesek) termelése a 2023/24-es időszakban várhatóan 7,2 millió tonna nyersfehérje lesz, ami az elmúlt 15 évben jelentős, 28%-os növekedést jelent.

A 2018-as Bizottsági jelentésben az EU növényi fehérjék fejlesztésére tett ajánlások konkrét támogatási intézkedéseket eredményeztek a jelenlegi Közös Agrárpolitika (KAP) keretében. A hüvelyesek és fehérjenövények esetében nyújtott jövedelemtámogatás 20 KAP Stratégiai Tervben szerepel. A támogatott terület várhatóan 2022-ben 4,2 millió hektárról 2023-ban 6,4 millió hektárra, majd 2027-re közel 7,1 millió hektárra növekszik. Emellett 20 KAP Stratégiai Tervben előirányzott ökorendszerek is közvetetten támogatják a hüvelyesek termelését.

A Bizottság kutatásba és innovációba is befektet a fehérjenövények és takarmányozási rendszerek területén a Horizon Europe és az Európai Innovációs Partnerség keretében, hogy az állattenyésztési rendszerek fenntarthatóbbak, ellenállóbbak és körforgásosabbak legyenek. Ugyanakkor érdemes megvizsgálni, hogy többet lehetne-e tenni uniós és nemzeti szinten a gazdák gazdasági döntéseinek támogatására az EU fehérjetermelése érdekében.

A fehérjetakarmány-források diverzifikálása

A Bizottság által közzétett, egy külső kutatási konzorcium által végzett tanulmány átfogó elemzést nyújt a gazdák és az ellátási lánc egyéb szereplőinek döntéseit befolyásoló tényezőkről, valamint az EU fehérjetakarmány-termelésének támogatására szolgáló lehetőségekről. A takarmányozási stratégiák tükrözik az EU növénytermesztési és állattenyésztési ágazatainak sokféleségét. Az egész EU-ban főként gazdasági okok vezérlik őket, mint például az EU-ban termelt növények ára az importált növényekhez képest. A gazdákat befolyásolják a szerződéses megállapodások, az erős ellátási láncok jelenléte, a mezőgazdaság egyes típusaihoz kapcsolódó jogszabályi követelmények, például a biogazdálkodás, és a régi gyakorlatok, amelyekhez hozzászoktak.

Kérdés az is, hogy rendelkezésre áll-e elegendő mezőgazdasági terület az EU-ban a szükséges növények termesztéséhez. A tanulmány szerint a szójabab-egyenértékű import 50%-ának kiváltása 6,6 millió hektárnyi más növényekkel beültetett területet igényelne.

Középtávon az importfüggőség csökkentésének lehetséges lehetőségei csak különböző megoldások és alternatívák kombinációjaként valósíthatók meg, amelyeknek versenyképesnek, hosszabb távon rendelkezésre állónak, az állatok táplálkozási igényeit kielégítőnek és elfogadható áron elérhetőnek kell lenniük. A tanulmány többek között javasolja a fűből származó fehérje arányának növelését a kérődzők étrendjében, a hatékonyabb fajták kiválasztását célzó köz- és magánkutatás támogatását a hozamok javítása és a nyersanyagok táplálkozási értékének jobb kihasználása érdekében, valamint a gazdák képzésének finanszírozását.

Uniós politikai szinten a tanulmány javasolja a növényi fehérjetermesztéshez kapcsolódó jövedelemtámogatás ideiglenes növelését a KAP keretében, a WTO szabályainak betartásával. Emellett a KAP operatív programjai és a vidékfejlesztési alapok további támogatást nyújthatnak a gazdáknak és az értékláncoknak az alternatívákba való beruházáshoz. Nemzeti szinten szükséges kiegészítő intézkedések meghozatala az uniós szintű intézkedések mellett. A tanulmány szerint a tagállamoknak rendszerszerűen be kellene építeniük a növényi fehérjék termesztésének támogatására szolgáló intézkedéseket a KAP Stratégiai Terveikbe, és nemzeti fehérjetervet is létre kellene hozniuk.

agrotrend.hu / Európai Bizottság