Szent István alkotása egyetemes értékű

Az államalapítás nemzetünk legfőbb élő ünnepe, amelyben a kárpát-medencei magyarok, székelyek, palócok, vajdaságiak, felvidékiek és kárpátaljaiak egyaránt összehajolhatnak, megélve együvé tartozásukat – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Szent István király napja alkalmából rendezett ünnepségen, Dunaszerdahelyen, kedden.

A tárcavezető ünnepi beszédében kiemelte, méltán lehet büszke minden magyar arra, hogy Szent István ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette. Első királyunk a magyar államiság origója: olyan viszonyítási pont hazánk történelmében, hogy még a szabadságjogok terén is hozzá nyúltak vissza évszázadokon keresztül. Nem véletlenül viselik a nevét ma is falvak és városrészek szerte a Kárpát-medencében. A magyar nemzet lelkéből kitörölhetetlen a Szent István-i alkotás. Ragaszkodás első királyunkhoz, a Szent Koronához és Szent István politikai örökségéhez: a kereszténység, magyarság, európaiság hármas egységét jelenti – tette hozzá.

Fotó: Vermes Tibor

Nagy István kifejtette, hogy a szomszédunkban dúló háború arra figyelmeztet bennünket, hogy a jövőben immár nemcsak nemzeti összetartozásra lesz szükség, hanem nemzetek közötti összefogásra is. Együttműködésre azokkal, akiknek fontosabb a béke, mint a háború.

Hangsúlyozta, az a nemzet, amely ennyi országba szakadt, és mindegyik országban meg tudott maradni magyarnak, meg tudta őrizni hagyományait, kultúráját, nyelvét, az Európa nemzeteinek legnagyobbjai közé tartozik. A miniszter elmondta, Európaiságunkra és a nemzetünkhöz való hűségünkre egyszerre emlékeztet minket a dunaszerdahelyi Szent István-emlékmű, a város szülöttének, Lipcsey György, Munkácsy-díjas szobrászművésznek az alkotása. A szobor ugyanis közös jövőnket jelképezi, együtt fel tudjuk ugyanis építeni az együttműködésnek azokat a színtereit, amelyek ahhoz kellenek, hogy az egykor egy régiót alkotó Csallóköz és Szigetköz a jelenleginél is erőteljesebb fejlődésre ítéltessen.