Schwarz Dávid és a léghajózás forradalma

A merev rendszerű, könnyűfémből készült, kormányozható léghajó feltalálója, Schwarz Dávid (Keszthely, 1850. december 7. – Bécs, 1897. január 13.) fafeldolgozó üzem tulajdonosa volt és csak 40 éves korában kezdett a repüléssel foglalkozni. Léghajóját nem az addigi próbálkozásoknak megfelelően, impregnált ballonszövetből, hanem ellenállóbb anyagból, fémből akarta felépíteni.

Forrás: Wikipedia

Mivel a bécsi Hadügyminisztériumtól nem kapott támogatást, Oroszországba ment és két évig Pétervárott dolgozott tervein. Amikor azonban a felszállásra kitűzött határidő eredmény nélkül telt le, az orosz kincstár is megvonta támogatását és Schwarz Berlinbe ment. Itt egy alumínium-feldolgozó üzem tulajdonosa, Berg Károly nyújtott támogatást a további kísérletekhez.

Schwarz 1895-től dolgozott az alumíniumból készült, rácsszerkezetű léghajó megvalósításán. Üzemeit eladva, egész vagyonát feláldozta célja elérése érdekében. Az 1896. október 9-én tartott első próbarepülés sikertelen volt a rossz minőségű hidrogéntöltet miatt. A feltaláló a megfeszített munka és a sorozatos balsikerek következtében testileg-lelkileg összeomlott és 1897 januárjában meghalt; a sikeres felszállásra 1897. november 3-án került sor. Özvegye a léghajó terveit eladta Zeppelin Ferdinándnak, aki Schwarz elgondolásait figyelembe véve alkotta meg a róla elnevezett léghajó típust.

A Schwarz-féle léghajó 47,5 méter hosszú, 13,5 méter átmérőjű, két végén kúpos, henger alakú test volt, amelyet 0,2 mm vastag alumínium lapokkal borított rácsszerkezetű váz alkotott. Térfogata 3605 köbméter volt, a legnagyobb az addig építettek közül. A gondolát alumínium rudakkal mereven hozzáerősítették a léghajó testéhez. A 2 méter átmérőjű légcsavarokat négyhengeres Daimler motor hajtotta.

agrotrend.hu / Jeles Napok