Részletek az atomfizika úttörőjéről és a Hold-radar kísérletek világhírű kutatójáról

A Műegyetem első atomfizika-professzora, a sikeres Hold-radar kísérleteket végző Bay Zoltán (Gyulavári, 1900. július 24. – Washington, 1992. október 4.) 1923-ban szerzett tanári oklevelet Budapesten. Doktori munkájának témája a magnetooptikai jelenségek molekuláris elmélete volt. 1923-tól az elméleti fizikai tanszék gyakornoka, majd tanársegédje; 1926-tól négy évig Németországban végez kutatómunkát. Itt tett szert a relativitáselmélet és a hkvantumfizika mélyreható ismeretére.

Forrás: Wikipedia

Hazatérte után a szegedi egyetemen az elméleti fizika tanszék élére került. 1936-ban Aschner Lipót, az Egyesült Izzó vezérigazgatója hívta meg az ország első ipari kutatólaboratóriumának vezetésére. Aschner támogatta abban is, hogy egy atomfizika tanszéket létesítsenek a Műegyetemen. Bay Zoltán ipari kutatótevékenysége rendkívül sikeres és eredményes volt. Az ő vezetésével fejlesztettek ki számos korszerű adócsövet és tértek rá a kriptonlámpák tömeggyártására. Bay olyan elektronsokszorozót szerkesztett, amellyel részecskék érzékelése vált lehetővé. A második világháború alatt titokban radarkísérletekbe kezdtek, ellenséges repülőgépek felderítése céljából. Ez vezetett el azután a világhírű Hold-radar kísérletekhez, amelyeknek eredményét 1946-ban hozták nyilvánosságra, egyszeriben világhírűvé téve Bay Zoltán nevét.

A politikai változások mind az Egyesült Izzóban, mind a közéletben egyre kilátástalanabbá tették Bay helyzetét, így 1948-ban elhagyta az országot. Az Egyesült Államokban folytatta kutatásait. 1955-ben elvállalta a Nemzeti Mérésügyi Hivatal atomfizikai osztályának vezetését. Figyelme a fénysebesség mérése felé fordult; 1983-ban a Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal az ő eredményei alapján definiálta újra a méter-etalont.

Pályájára, hazájából való távozásának körülményeire Bay Zoltán Az élet erősebb című könyvében tekintett vissza. 90 éves korában magas állami kitüntetést kapott szülőhazájától.

agrotrend.hu / Jeles Napok