Ördöngös jószág lett az Év Emlőse

A molnárgörényt választotta 2026-ban az Év Emlősének a Vadonleső Program szakmai közössége. A közösségi adatgyűjtő programot az Agrárminisztérium és a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. működteti a Magyar Természettudományi Múzeum és a Fővárosi Állat- és Növénykert közreműködésével.

Forrás: Wikipédia

A molnárgörény (Mustela eversmanii) nyílt élőhelyek – mezők, szántók – ragadozója.

Hazánkban jelentős állománya Győr-Moson-Sopron, Jász-Nagykun-Szolnok, Békés, HajdúBihar és Csongrád-Csanád vármegyében található. A hazai emlősfauna alulkutatott képviselője rejtett életmódja és alacsony egyedszáma miatt csak ritkán kerül szem elé. Kerüli az erdőket és az emberi településeket. Föld alatti búvóhelye gyakran elhagyott – és azokénál nagyobb termete miatt tovább bővített – hörcsög- és ürgejárat. Időszakosan több kotorékot is váltogat, néha kazlakban is megpihen. Kölyökneveléskor viszont hetekig egy búvóhelyhez ragaszkodik. Ilyenkor a szülők aktivitása is megváltozik, hiszen a görénykölykök szinte csak nappal bújnak elő játszani a kotorékból.

Igazán agilis ragadozó, főként éjszaka jár vadászni. Nyújtott testének és rövid lábainak köszönhetően talajszinten előforduló kisebb testű állatokat zsákmányol, döntően rágcsálókat, leggyakrabban pockokat, hörcsögöket vagy ürgéket. Talán „álarcos bandita” ábrázatának is köszönheti, hogy a népnyelv tévesen „tyúkól-fosztogató” címmel bélyegezte meg, pedig a gazdák helyett valójában a hörcsögöknek van jogos félnivalója. Hiszen ez a specialista ragadozó az ún. „hörcsögös helyeken” akár saját kotorékában is képes elkapni az eleségnek kiszemelt hörcsögöt. „Molnár” nevét onnan kaphatta, hogy a malmok sok rágcsálót vonzottak, hozzájuk pedig a falánk görények jó étvággyal ragaszkodtak. Más vélemények szerint bundája világos, „lisztes” színezete ihlethette a névadót.

Nyáron szalmasárga bundájának külső koronaszőrei feketésbarnába hajlanak. A szemek körül, a váll- és a medence tájék, a lábak és a farok vége sötétbarna. Téli bundája ennél jóval tömöttebb, homokszínű pehelyszőrrel gazdagodik, és csak a koronaszőrök végei feketéllenek. Nagyon hasonlít közeli rokonához, a közönséges görényhez (Mustela putorius), amelytől megjelenésre a világosabb árnyalat különbözteti meg. Genetikai vizsgálatok kimutatták, hogy azokon a területeken, ahol a két faj együttesen előfordul, kis valószínűséggel egymással kereszteződhetnek is. Ez befolyásolhatja az egyes populációk genetikai egészségét, önfenntartó képességét.

A faj 1974 óta védettséget élvez Magyarországon. 2015 óta országos szinten, a nemzetiparkigazgatóságok bevonásával és önkéntesek révén közösségi adatgyűjtéssel zajlik előfordulásának térképezése. A kutatók rádiótelemetriás vizsgálatokkal (amelynek során kis méretű helymeghatározó jeladókat rögzítenek az egyes egyedekre és ezek segítségével távolról követik a mozgásukat) tudják felmérni a molnárgörény mozgáskörzetét, ami hímek esetében átlagosan 315, nőstény egyedeiknél pedig átlagosan 220 hektár. A kutatás feltárta azt is, hogy az állatok által használt terület nagysága és térbeli elhelyezkedése évszakonként eltér: télen kisebb területen mozognak, mint tavasszal. Táplálékbázisuk és életmódjuk lehetővé teszi, hogy prédaváltással alkalmazkodjanak, ha megváltozik a táplálékforrás; pl. pocokgradáció során tömegesen elérhető mezeipocok-zsákmány.

Nyílt mezőkhöz, szántókhoz, füves legelőkhöz kötődése, emberkerülő volta és táplálékbázisa miatt Európában a molnárgörény erőteljesen visszaszorult. A görényekre veszélyt jelentenek az utak is, ahol sűrűn esnek gázolás áldozatává. Ezen kívül az agrárkörnyezetben előforduló nem szelektív rágcsálóirtó módszerek (méregkihelyezés, csapdázás), prédaállatok gyérülése vagy különböző irtószerek szervezetükben történő felhalmozódása közvetett mérgezés által okoz kárt a molnárgörény-populációban.

Az idei Év Emlőse a Grassland-HU LIFE integrált projektben is jelentős szerepet kap a projekt egyik célfajaként. A projekt munkatársai elterjedési és életmenet-vizsgálatokkal alapozták meg a projekt részeként elkészülő fajmegőrzési tervet, amely összefoglalja a fajról rendelkezésre álló, a védelem szempontjából fontos információkat a veszélyeztető tényezőktől a faj védelmét szolgáló intézkedésekig. A megfogalmazott intézkedések nemcsak a molnárgörény számára lehetnek fontosak, hanem a természetközeli kezelési gyakorlatok (pl. ugaroltatás, tarlóterület, mezsgyék megtartása, szalmahalmok kihelyezése, kaszálás időzítése) is hozzájárulnak a természetbarát szántóföldi ökoszisztéma kialakulásához, és az egészséges gyepi életközösségek fennmaradásához. A Grassland-HU projekt további elemei pedig – mint a modellgazdaságok hálózata és a Gyepvédelmi Tanácsadó Szolgálat regionális szakembereinek munkája – a gazdálkodóknak igyekszik segíteni a hosszú távon fenntartható gazdálkodás kialakításában, amely a stabil megélhetés biztosítása mellett hozzájárul természeti értékeink fennmaradásához.

A fajmegőrzés és szemléletformálás eszközei közé tartoznak továbbá a nemzetközi jogszabályok és egyezmények. Az EU élőhelyvédelmi irányelvének II. és IV. mellékletében az idei Év Emlőse közösségi jelentőségű fajként szerepel. A berni egyezmény pedig fokozottan védett fajként ismeri el a molnárgörényt.

A Vadonleső Program Év Emlőse kezdeményezésében már a 13. fajt veszik górcső alá a szakemberek, amelynek apropóján egész éves programsorozattal hívják fel a figyelmet a kiválasztott faj és környezete fontosságára, jellemzőire. Szórakoztató és érdekes elfoglaltságot tartogat az egész éven át tartó rendezvénysorozat, amelynek keretében az adott fajról, valamint élőhelyéről szóló tudományos és népszerűsítő programokat szerveznek, gyermekeknek és fiataloknak szóló pályázatokat hirdetnek meg. Az elmúlt években több mint tízezer pályamunka – versillusztráció, plakátterv, ékszer- és érmeterv, karikatúra, képregény, videóklip, mese és vers – érkezett különböző korosztályokból a Vadonleső Program alkotópályázataira. Országos hírű művészek, köztük a „természetvédelem nagykövete” címet viselő írók, költők, zenészek, előadóművészek kapcsolódtak be saját műveikkel a programsorozatba, és kezdeményezésükre számos, az Év Emlőséhez kapcsolódó vers, mese és dal látott napvilágot. Az idei évi eseményeket, programokat a Vadonleső, valamint a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. honlapján és közösségi felületein naprakészen követhetik az érdeklődők.

agrotrend.hu / Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. / www.vadonleső.hu  / www.grasslandlifeip.hu