Növényvédelmi helyzetkép – XXXV. Keszthelyi Növényvédelmi Fórum

Számos növényvédelmi kihívást tartogatott a 2025-ös év. Nem csak a felhasználható készítmények száma csökken folyamatosan, hanem a növényegészségügy is egyre sürgetőbb kérdéssé válik. Felismerve a problémát, a szabályozási közegben is pozitív változás indult el. A kihívások és lehetséges megoldásuk volt a XXXV. Keszthelyi Növényvédelmi Fórum második napjának központi témája, melyet a teljesség igénye nélkül röviden szeretnénk bemutatni.

A felhasználható peszticidek száma évről évre csökken. A tömeges kivonásokkal párhuzamosan az elmúlt 6 évben nem hagytak jóvá új szintetikus hatóanyagot, miközben 83 hagyományos hatóanyag került kivezetésre. Biopeszticidek tekintetében 2019 óta 19 új hatóanyagot engedélyeztek, miközben 21 biopeszticid engedélyét nem újították meg vagy visszavonták. Ennek ellenére 20 új hagyományos és 44 új biológiai hatóanyag engedélyezési eljárása is több éve függőben van, ami a gyártók véleménye szerint a rugalmatlan és túlterhelt rendszerrel magyarázható. Hiszen az Európai Unió normáit és keretrendszerét teljes mértékben Nagy-Britannia is alkalmazza, ahol sokkal biztatóbb az újonnan engedélyezett és kivont készítmények mérlege.

Forrás: pixabay.com

Az engedélyezésre benyújtott készítményeknél jól látható, hogy jelentősen növekedett a biológiai hatóanyagok aránya, ami a gyártók elköteleződését tükrözi az Európai Unió fenntarthatósági törekvései mellett. Az innováció és a beruházás növekedése nem csak a biológiai megoldások terén, hanem a precíziós és digitális eszközök előtérbe kerülésénél is megjelenik. Emellett a gyártók a minél magasabb arányú göngyöleg begyűjtést is kiemelten fontosnak tartják. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy az integrált növényvédelem szerves részét képzik a hagyományos növényvédő szerek is. Természetesen rendszerszinten kell a növényvédelmi stratégiát kidolgozni, aminek a biopeszticidek, a növény-és talajkondíciók, a precíziós megoldások, a mesterséges intelligencia, valamint a hagyományos készítmények is szerves részét képzik.

A növényvédő szer hamisítás is egyre sürgetőbb probléma. Ugyan Európában csak 14 %-ot tesz ki a hamisított növényvédőszer-piac, azonban Afrikában és Ázsiában ez az arány jóval magasabb (25 %). A fejlett technológiának köszönhetően alig lehet különbséget tenni a hamis és az eredeti termék között. Többnyire a kecsegtető, alacsonyabb ár a legvonzóbb a termelők számára, azonban könnyedén ráfizetés lehet az olcsóbb termék választása. Előfordulhat, hogy hatástalan a készítmény, de fitotoxicitás, mérgezés vagy a kijuttató eszköz károsodása is bekövetkezhet.

A növényvédelem középpontjába többnyire a szezonális károsítók kerülnek. Kisebb hangsúlyt kapnak a zárlati károsítók, melyek a növényvédelemre jelentős nyomást helyeznek, sőt az élelmiszerbiztonság szempontjából is kiemelt a jelentőségük. Felszámolásuk csak együttműködéssel lehetséges! A közös felelőségvállalás és a gyors reagálás a sikeres védekezés alapja. Ehhez kiemelt fontosságú, hogy a bejelentés már gyanú esetén is megtörténjen.

Tavaly a szőlő aranyszínű sárgaság zárlati károsító okozta a legjelentősebb problémát. A betegség első tipikus tüneteit már 2006-ban megfigyelték, de a kórokozó járványos megjelenése az amerikai szőlőkabóca elterjedésével magyarázható. A szakmai összefogásnak köszönhetően átfogó védekezési stratégia került kidolgozásra. A felderítés szemlecsoportokkal és drónnal történt. Több mint 200 szemlecsoport alakult, akik 8700 ha nagyságú területet vizsgáltak meg.  A drónos felderítés keretében október 9. és 27. között 50 pilóta 7300 ha-t felvételezett. Az intenzív felderítésnek köszönhetően 2025-ben számos vármegyében (pl.: Békés, Csongrád-Csanád, Heves vármegye) megerősítették a fertőzést, így már csak Nógrád vármegyében nem igazolták a baktérium jelenlétét. A laboratóriumi vizsgálatok alapján a kórokozó kevésbé agresszív c-genotípusa volt a leggyakoribb, de Zalában az agresszívabb d-genotípus is igazolásra került. Emellett Somogy vármegyében 2100 ha-on állami védekezésre is sor került. Továbbá szükséghelyzeti engedéllyel is segítette a hatóság az amerikai szőlőkabóca elleni védekezést.

A szőlő aranyszínű sárgasága mellett az elmúlt évben több zárlati károsító (pl.: Curtobacterium flaccumfaciens, Meloidogyne enterolobii) is megjelent hazánkban, melyeket a hatósági intézkedések révén felszámoltak. Emellett a potenciális veszélyt jelentő zárlati károsítók monitorozása is folyamatos. Többek között a határellenőrzés, a vizuális vizsgálatok és a kártevők csapdázása is a felderítés fontos eszközei. Ezek mind hozzájárulnak a megelőzéshez hiszen, ha már megtelepedik a zárlati károsító, akkor a felszámolását számos tényező nehezítheti.

A folyamatos hatóanyagkivonás, a járványok és a válságok érezhető hatást gyakoroltak az élelmiszerbiztonságra, ami pozitívabb megvilágításba helyezi a növényvédelem szerepét. Ez a szabályozási közegben is megnyilvánul, így a tavaly év végén megjelent omnibusz csomag számos könnyítéssel, alternatív lehetőséggel válaszol a gazdálkodók nehézségeire. A gyors ütemű tárgyalást szem előtt tartó tervezet növényvédelmi szempontból 2 rendeletből és 1 direktívából áll.

A teljesség igénye nélkül néhány fontos változást szeretnénk kiemelni:

• Az innovációt szem előtt tartva a drónok meghatározott paraméterek alapján kikerülnek a légi növényvédelem hatálya alól, biztosítva felhasználásukat növényvédelmi kezeléskor.
• A biopeszticidek piacra jutása gyorsabb és egyszerűbb folyamattá válhat, s a csávázószerekhez hasonlóan egy zónára osztanák az unió területét az engedélyezés szempontjából. A felülvizsgálatok okozta terhek csökkentése miatt a folyamatokat periodikus és priorizált programokkal szeretnék felváltani.
• A növényvédő szer-maradékok (MRL) csökkenése esetében a termékek polcon maradásának kritériumai rugalmasabb átmeneti idővel bővülnek az élelmiszerpazarlás és a gazdasági veszteségek minimalizálása céljából. Emellett 3. országok importtermékeinél az importtolerancia megszűnik, csak a jó mezőgazdasági gyakorlat alapján meghatározott MRL-ek használata válik elfogadhatóvá az éves monitoring mellett.

agrotrend.hu / Nemzeti Agrárgazdasági Kamara