Nemcsak az árhullám hanem az utána megmaradó szúnyogtanyák is komoly kihívást jelentenek

A Dunán levonuló árhullám több, nagy kiterjedésű szúnyog-tenyészőhelyet hagy maga után, ez jelentős szúnyogártalomhoz is vezethet.

Forrás: pixabay

Ennek megelőzése érdekében a folyó mentén biológiai módszerrel lépnek fel a szúnyoglárvák ellen. Először földi biológiai gyérítési módszert alkalmaznak a természetvédelmi oltalom alatt nem álló ártéri területeken. Ezt követően a növényzettel fedett területen a levegőből, granulátum formában juttatják ki a lárvákat elpusztító biológiai készítményt. A biológiai szúnyoggyérítés során a szúnyogok tenyészőhelyén egy természetes baktérium által termelt fehérjét tartalmazó készítményt juttatnak a vízbe. Ez a fehérje a kijuttatott dózisban kizárólag a csípőszúnyogok lárváit pusztítja el, minden más élőlényre, így az árvaszúnyogokra is teljesen ártalmatlan. Ugyanakkor természetvédelmi területeken ez a módszer is csak korlátozott mértékben, külön engedély alapján végezhető.

Kifejlett szúnyogok elleni permetezésre ezen a héten Sopronban és környékén, Debrecenben és Miskolcon kerül sor. A melegben a csípőszúnyog-lárvák fejlődése felgyorsul, akár egy hét alatt is kifejlődhetnek. Ezért is különösen fontos, hogy hetente többször kiöntsük a kertben és erkélyen lévő tárgyakban összegyűlt vizet.

Agrotrend.hu/ Katasztrófavédelem