Nem opció a visszafordulás

Ma Magyarországnak a vidék az ország lelkét, az éltető erőt jelenti, amely nemcsak mozgatórugója, hanem lelkiismerete is – kezdte beszédét a Századvég Vidék Konferenciáján Nagy István agrárminiszter, aki a Márton-napi libaünneppel kapcsolatban mutatta be, mennyire szerteágazó is a gazdálkodás kérdésköre hazánkban.

A vidék és a mezőgazdaság helyzetéről gondolkodni mindig időszerű, hiszen ezek nem csupán keretezik, de meg is határozzák a nemzetgazdaság eredményességét. A feladat az, hogy a jövőbe vetett hitünkkel képesek legyünk ráébreszteni akár az európai döntéshozókat is arra, hogy az agrárium jelentős befolyással van kontinensünk észszerű környezeti fenntarthatóságára és lakóinak életminőségére egyaránt. Vidéken élni ugyanis minőséget jelent, nemcsak a táj szépsége, a tiszta levegő miatt, hanem a biztonság miatt is, mert a biztonságot a föld jelenti.

forrás: pixabay

Stratégiai gondolkodás kell

Nagy István szerint igaz az az állítás, hogy a kultúra azzal kezdődött, hogy az ember elkezdte megművelni a földet, és addig tart, amíg az ember megműveli. Persze ma már a legmodernebb technológiát használjuk, ezért az alaptevékenységekben kevesebben dolgoznak, de az agráriumot körülvevő ágazatokban sokkal többen.

A miniszter szavai szerint

Néhány éve – idézte fel – nem igazán beszéltünk alkalmazkodási stratégiákról a termelésben, keveset hallottunk a generációváltás vagy a környezeti fenntarthatóság és a termelékenység közötti egyensúly megtalálásának fontosságáról, mára ezek a kérdések megkerülhetetlenek.

A vidéki Magyarország számos kiaknázható lehetőséget rejt, többek között a korszerű élelmiszer-gazdaság, a biomassza-alapú iparágak, a környezet- és tájgazdálkodás megvalósítására alkalmas természeti és emberi erőforrásai, tapasztalatai és tudástőkéje révén. A cél ennek a folyamatnak a segítése.

Nagy István összegzése szerint

• vidékfejlesztési program keretein belül a támogatások kedvezményezettjeinek közel 72 százaléka vidéki településeken hasznosította az elnyert forrást, a községekben hasznosult ezeknek a kifizetéseknek csaknem 63 százaléka.
• A tavaly indult új KAP támogatási ciklusban az uniós forrásokhoz az Európai Unióban egyedülálló módon biztosított maximális, 80 százalékos nemzeti társfinanszírozás mellett összesen mintegy 5300 milliárd forintból újulhat meg a magyar agrárium, melyből az agrár- és vidékfejlesztési programok 2895 milliárd forintot tesznek ki.
• Október végéig már 21 felhívás jelent meg, több mint 1000 milliárdos keretösszeggel, és a miniszter szerint biztató, hogy a II. fél évben megnyitott 6 agrár élelmiszer-fókuszú beruházási pályázati felhívásra eddig több mint 1435 milliárd forint értékű fejlesztési forrásigény érkezett.

A tapasztalatok alapján jelezte a miniszter, hogy minden olyan brüsszeli javaslat, amely a közös agrárpolitika forrásainak csökkentésére, más alapokkal történő összevonására irányul, az hátrányos az európai és a magyar vidék számára is.

Kedvező számok

Az eredmények szerinte azt jelzik, hogy érdemes a magyar mezőgazdaságba innovációt, tőkét, tudást, munkaerőt fektetni, hiszen az ágazat termelékenysége az elmúlt másfél évtizedben közel 126 százalékkal növekedett, ami az 5. legjobb eredmény az európai uniós tagországok közül.

Nagy István arról is beszélt, hogy a szektor beruházásai tavaly meghaladták a 667 milliárd forintot, ami több mint 55 százalékkal magasabb érték, mint 2010-ben volt, a termelékenység és az élelmiszeripar teljesítménye is harmadával bővült. De az ágazat általános jövedelmezősége is javult: a munkaerőegységre vetített reáljövedelem 121 százalékkal emelkedett, ami a 2. legjobb eredmény az egész Európai Unióban.

Nem lehet visszalépni

De az új tendenciák új megoldásokat követelnek, így a gazdálkodóknak akár évtizedes generációs gyakorlatokat is félre kell tenniük. A korábbi, jól ismert és megszokott kerékvágásban már nem lehet haladni, és nincs remény azoknak a gyakorlatoknak a visszatérésére. Képesnek kell lennünk a minőségi és technikai technológiai előrelépésre – hangsúlyozta a miniszter,

Érdekes, hogy mindennek a generációváltás idején kell megvalósulnia – a kihívás az, hogy megismertessük a fiatalokkal, hogy a gazdálkodás nemcsak egy szép értékteremtő és megélhetést biztosítani képes szakma, hanem technológiailag is élenjáró. A technológia ugyanakkor együttműködést kíván.

Nagy István szerint a kis és közepes gazdaságokra épülő családi alapon működő mezőgazdasági modellt – ma már 55 ezer ilyen gazdaság működik az országban – abba az irányba kell fejleszteni, hogy életképes gazdasági együttműködések létrehozása segíthesse a munkát.