Napirenden az állatjóléti szabályok felülvizsgálata, védeni kell a szektort

A mezőgazdasági miniszterek továbbra is támogatják az állatjóléti szabályok frissítésére vonatkozó terveket, de a Mezőgazdasági és Halászati ​​Tanács pénteki brüsszeli ülésén (december 12.) hangsúlyozták, hogy minden változtatásnak figyelembe kell vennie az ágazat gazdasági körülményeit és az egységes piac megőrzésének szükségességét.

Forrás: pixabay.com

Az ülés előzményét az adja, hogy 2025. december 1.-én a dán élelmiszerügyi, mezőgazdasági és halászati ​​miniszter az Európai Bizottsággal együttműködve Brüsszelben, Belgiumban rendezte meg a „Haszonállatok jóléte az EU-ban 2050-ben – Út a jövőbe” című magas szintű konferenciát. A konferenciát a dán elnökség részeként tartották, hangsúlyozva ezzel, hogy az állatjólét kiemelt prioritás. A konferencián vezető politikai döntéshozók, tudományos szakértők és érdekelt felek vettek részt, hogy megvizsgálják, hogyan alakítható a haszonállatok jólétének jövője az Európai Unióban 2050-ig.

Az Agra Facts tudósítása szerint a miniszterek egy tájékoztató feljegyzést kaptak az elnökségtől „Rendelet az állatok szállítás közbeni védelméről és a kapcsolódó műveletekről: jelenlegi helyzet” címmel. Ebben Dánia emlékeztet arra, hogy a Bizottság 2023. decemberében nyújtotta be az új rendeletre vonatkozó javaslatát és kijelenti, hogy a szöveg célja, hogy tükrözze az állatjóléttel, a technológiai fejlődéssel és a fogyasztói elvárásokkal kapcsolatos legfrissebb tudományos bizonyítékokat. Koppenhága azt is hangsúlyozza, hogy a javaslat az állatszállításra vonatkozó követelmények egyszerűsítésére törekszik, hogy azokat a gazdasági szereplők könnyebben teljesíthessék, a hatóságok pedig érvényesíteni tudják. Az elnökség megjegyzi, hogy Belgium, Magyarország és Lengyelország korábbi munkájára épített a technikai szintű tárgyalások folytatása során. Dánia elnöksége központi prioritásaként határozza meg az állatjólétet, és ismerteti azokat a lépéseket, amelyeket 2025. második felében a dosszié előmozdítása érdekében tett: Öt kétnapos ülést szervezett az Állatokkal és Állategészségügyi Kérdésekkel Foglalkozó Munkacsoport (Állatjólét és Állattenyésztés) keretében, amelyek a szállítóeszközökre, az utazás megkezdése előtti kötelezettségekre, a VIII. fejezetben foglalt képzési rendelkezésekre, a helyigényekre és a szállításra való alkalmasságra összpontosítottak. Benyújtott egy koncepciódokumentumot a légi közlekedésről is. A szöveg minden részéhez az elnökség szövegezési javaslatokat készített a tagállamok észrevételeire válaszul, az egyszerűsítést és az egyértelműséget szem előtt tartva.

Az elnökség jelentése szerint ezek a megbeszélések több elem előzetes technikai jóváhagyásához vezettek, bár további munkára van szükség a helyigények, a légi közlekedés és a sérülékenyebb állatok kezelése terén. A helyigényekkel kapcsolatban a delegációk üdvözölték Dánia kockázatalapú módszerét, beleértve az allometrikus egyenlet használatát. Koppenhága kifejti, hogy ez a megközelítés fajspecifikus követelményeket vezetne be a szarvasmarhák, sertések, juhok, kecskék, nyulak és baromfi esetében, amelyek az utazási idők, a várható külső hőmérsékletek és a használt szállítási mód szerint változnak. A konkrét számértékekről azonban még meg kell állapodni.

A szállításra való alkalmassággal kapcsolatban Dánia azt állítja, hogy célja a világos és minden szereplő számára használható meghatározás biztosítása volt. Hangsúlyozza, hogy meg kell különböztetni azokat a helyzeteket, amikor az állatok egyértelműen alkalmatlanok az állatorvosi megítélést igénylő esetektől. Az elnökség a tagállamok közötti kompromisszumra törekedve a szállítási hossztól függően differenciált életkori követelményeket is javasolt az el nem választott borjak esetében. Több delegáció szigorúbb rendelkezéseket kért a veszélyeztetett állatokra vonatkozóan, Dánia pedig megjegyzi, hogy további munkára van szükség ezen állatok meghatározásához és a megfelelő biztosítékok azonosításához.

A képzéssel kapcsolatban a tagállamok támogatták az elnökség kétszintű rendszerre vonatkozó javaslatát, amely egy alaptanfolyamot tartalmaz mindazok számára, akik szállítás közben állatokkal foglalkoznak, és egy haladó tanfolyamot azok számára, akiknek alkalmassági bizonyítványra van szükségük. Dánia megpróbál egyensúlyt teremteni a harmonizált szabványok bevezetése és a nemzeti rugalmasság megadása között a képzések szervezésében és lebonyolításában.

A szállítóeszközökkel kapcsolatban az elnökség azt javasolta, hogy az eddigieket bővítsék a konténerekre vonatkozó követelményekkel, valamint a konténerek és az állatszállító hajók jóváhagyási feltételeivel, és ezek a javaslatok széles körű támogatást kaptak.

A szállítást megelőző kötelezettségekkel kapcsolatban Dánia a maximális szállítási időkre vonatkozó legutóbbi lengyel javaslatokkal való összhangot kereste. Egyértelművé teszi, hogy a szállítási dokumentációt az állatok EU-n belüli és harmadik országokba irányuló minden mozgatásához meg kell követelni, bár a konkrét dokumentáció és az, hogy azt a TRACES rendszeren keresztül kell-e benyújtani, az adott utazástól függ. Az elnökség kijelenti, hogy szándéka az adminisztratív terhek csökkentése volt, miközben továbbra is lehetővé teszi az illetékes hatóságok számára a hatékony ellenőrzések elvégzését.

Végül Dánia megjegyezte, hogy a légi közlekedésről szóló koncepciódokumentumát, amely az uniós rendelkezések összehangolását javasolja a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség jelenlegi szabványaival, pozitívan fogadták, de a tagállamok hangsúlyozták, hogy további megbeszélésekre lesz szükség.

A Tanács küldöttei a dán állatjóléti, különösen a szállítási előrehaladási jelentésre reagálva ragaszkodtak ahhoz, hogy az állatjólét javulását szeretnék látni, de ennek gyakorlatiasnak és alkalmazhatónak kell lennie az ágazat számára. Az Unió szárazföldi és tengeri határai mentén fekvő tagállamok részéről erősebb aggodalomnak adtak hangot.

A spanyol miniszter, Luis Planas a maga részéről kiemelte a harmadik országokból származó importot, megjegyezve, hogy „biztosítanunk kell, hogy ez hasonló feltételek mellett történjen, mint amilyeneket az európai gazdálkodóinktól elvárunk… az egyenlő versenyfeltételek megteremtése érdekében”. Lettország részéről Normunds Riekstiņš, a Mezőgazdasági Minisztérium Halászati ​​Osztályának igazgatója azt mondta, hogy „fontos megtalálni a megfelelő egyensúlyt, hogy ne legyenek súlyos negatív következmények”. Románia részéről Violeta Muşat államtitkár kiegyensúlyozott szöveget szorgalmazott. „Meg kell szüntetni az ésszerűtlen korlátozásokat, amelyek hatással lehetnek az állattenyésztési ágazatra… a szállítmányozási vállalkozások működésére és a harmadik országokkal fenntartott kapcsolatokra” – hangsúlyozta.

Várhelyi Olivér biztos hangsúlyozta, hogy a Bizottság azt támogatja, hogy a „felülvizsgálati folyamat kiegyensúlyozott eredményéhez vezessen, hogy állattenyésztési ágazatunk versenyképes maradjon”. „Nem könnyű feladat a jogszabályok korszerűsítése, figyelembe véve a tudományosan megalapozott ajánlásokat és mind az ágazat, mind az érintett polgárok igényeit” – magyarázta. „Az intézményeken belüli és az érdekelt felekkel folytatott tárgyalások folytatása ezért kulcsfontosságú a jó és megvalósítható, gyakorlatias kompromisszumok megtalálásához.” Izgatottan várta az együttműködést a ciprusi elnökséggel, hogy tovább építhessék a Dánia elnöklésével elért eredményeket.

agrotrend.hu / NAK / Pető Krisztina