NAK Dinnye sajtótájékoztató – Varga István

Dinnyeszezon indul! A Magyar Dinnyetermelők szezonnyitó sajtótájékoztatóján jártunk a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarában. Varga István, a FruitVeB alelnöke oszt meg izgalmas adatokat a termőterületről, termésátlagokról, exportpiacokról és arról, hogyan alakul át a dinnyefogyasztás Magyarországon.

Sajtótájékoztató volt a mai napon a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara épületében és Varga István a beszélgetőtársam, aki a FruitVeB alelnöke szántóföldi zöldség, növények területén . Te a sajtótájékoztatón pár számmal kápráztattál el minket. Mik ezek? Mennyi a dinnyetermőterület és milyen termésátlaggal számolhatnak a termelők, akik ma dinnyéznek?

Ma görögdinnyét megközelítve 3600 hektáron termesztünk. Ennek több mint kétharmada oltott dinnye. Ez alapvetően a talajbetegségek ellen, illetve a fonálférgek ellen nyújt védettséget és stabilizálja a termésbiztonságot. Alapvetően ezt a technológiát a professzionálisabb termesztők használják. Megközelítőleg itt hektáronként azért elég jelentős, tehát akár ilyen 4-4,5 milliós hektáronként termesztési költséggel tudunk számolni. Igazándiból én azt gondolom, hogy a dinnyetermesztés jövedelmezőségét nagyban befolyásolja a termesztés technológiának a hatékonysága, ezen belül a logisztikai szervezettség, illetve hogyan tudja, milyen marketing tevékenységgel vagy a kiskereskedő láncok felé hogyan tudja eljuttatni a görögdinnye alapot. Igazándiból én azt gondolom, hogyha miután a dinnye egy ilyen 60-70 napos értékesítési időszakkal rendelkező zöldségnövény, ez egy rendkívül intenzív betakarítási és postharvest technológiát igényel. Én azt gondolom, hogy nagyon sok esetben a jövedelmezőségnek a kulcsa ebben rejlik.

Azért mennyivel jobb ez, hogy két hónap, két és fél hónap a tenyészidőszaka a dinnyének szemben a tulipánnal, ami ugye három hét csak, tehát pont a duplájában vagytok.

Hát persze, ez benne van, csak ugye itt alapvetően azért hozzá kell tenni, hogy ezeknek a piacoknak a harmonizációja, hiszen alapvetően itt azért egy ilyen, a hazai fogyasztás 10-12 kg, tehát ez azt jelenti, hogy egy ilyen belföldi fogyasztásra egy 120 ezer tonna, és ezen felül olyan megközelítve 50-60 ezer tonna kerül exportra. Ez nagy részt kiskereskedelmi láncokon keresztül megy, hiszen alapvetően nagyon sok beszállító dolgozik, olyanok, akik úgymond a környező országokban is szállítanak ki a kiskereskedelmi láncok, illetve egyénileg is, vagy kereskedő cégeken keresztül, vagy tészeken keresztül, főként északra, Szlovákia, Csehország, Lengyelország, vagy akár régebben a skandináv piacok felé szállítottunk dinnyét. T

Tehát a 12 kiló. Ez fejenként per nap, vagy hogy van? Ha magamra gondolok, akkor azt hiszem, hogy erősen javítom a dinnyefogyasztási átlagot.

Ez biztos, hogy így van, de alapvetően ez egy konkrét statisztikai adatok, hiszen alapvetően azért nagyon sok ember ebből kiesik, illetve hát azért, hogyha megnézzük az utóbbi időben, a fogyasztási szokások is megváltoztak, hiszen egyre előtérbe kerülnek a magszegény dinnyék. Ezek nagyrészt általában maximum 3-4 kilós dinnyékről beszélünk, illetve előkerült az úgynevezett babydinnye, ami másfél kiló, ami úgymond egy kurrens termék akár a magyar piacon vagy a nyugat-európai piacon. Tehát itt jelentősen azért változtak a dinnyefogyasztási szokások is, hiszen a magyar ember mindig szeretett legalább 2-3 kiló dinnyét elpusztítani egy ültő helyében. Én azt gondolom, hogy ez az utóbbi időszakban egy némi változáson esett át.

Azt hiszem javítanom kell a dinnyefogyasztási szokásaimon, úgy tűnik. Hány termelő van, aki dinnyét termel? Egy „sacc” számot tudsz mondani?

Nem sacc, pontos számok is vannak erre alapvetően. Megközelítőleg olyan 500 és 700 termelő van, aki Magyarországon dinnyével foglalkozik. Természetesen itt is változó úgymond a birtoknagyság. Alapvetően egy ilyen 3,8 hektáron termesztenek magyar dinnyét. Természetesen ebben vannak 15-20-30 hektárosok, illetve akár, de vannak fél hektáros dinnyetermelő is.

A dinnyének mennyi a hektáronkénti termésátlaga?

A görögdinnyének megközelítőleg 50 tonna. Természetesen ez évjárati hatásokban, illetve professzionális termesztés technológiák között akár 15-20%-os eltérést is tud mutatni. Én azt gondolom, hogy ezzel nem kell szégyenkeznünk Európában. Én azt gondolom, hogy az elmúlt 20 évben a hazai zöldségtermesztők, főként itt bármelyik zöldségtermesztő, de ezzel a dinnyéseket sem hagynám ki, alapvetően az európai színvonalú termesztés folyik. Alapvetően ugyanazokat a fajtákat használjuk, ugyanaz a technológia került elő. Én igazándiból itt, amit kiemelnék, akár a békési dinnyék, hiszen alapvetően egy potenciálisan nagyon jó termőhelyi adottsággal rendelkező területekről kerül. Én azt gondolom, hogy ez adja le valószínűleg a magyar dinnyének az ízét is, hiszen alapvetően, miután csepegtetőszalagos öntözésről beszélünk, de alapvetően én azt gondolom, hogy az a jó minőségű termőtájak, ahonnan kikerül a magyar dinnye, azzal még mindig nehezen tud versenyezni mondjuk egy spanyolországi köves vagy akár görög dinnyével. Természetesen vannak időszakok, amikor egy-két hétre, úgymond, akár kiskereskedő láncokon keresztül ezek bekerülnek az országba, de én azt gondolom, hogy a magyar dinnye azért a magyar piacot uralja.

Azt mondtátok, hogy a dinnyét nem lehet tárolni, tényleg nincs semmilyen hűtve tárolási megoldás, úgy, mint mondjuk egy almánál, vagy baracknál, vagy szilvánál?

Hát most viccesen mondhatnám, hogy a régi öregek hogyan tárolták. Gabonába el-, berakva, vagy egyéb technológiákkal. Alapvetően sajnos a mostani kereskedelmi fogyasztási szokások alapvetően mindig a friss és üde dinnyét teszik és kívánják elérhetőnek. Innentől kezdve én azt gondolom, hogy ez a tárolás még jelenleg nem aktuális. Arra vannak törekvések, hiszen alapvetően a klimatikus viszonyok alapvetően változnak, hogy a tenyészidőszakot megnyújtani.

Köszönöm szépen a beszélgetést, egyetek sok dinnyét, azt kívánom mindenkinek, én szeretem nagyon.