Hírek

Módosul a hulladékokról szóló irányelv

A vonatkozó dokumentumban három fontos terület szabályozását igyekeznek pontosítani azzal a céllal, hogy már az elsődleges termelési szakaszban is jobban kontrollálhatók legyenek a veszteségek és a hulladékhierarchia elvei jobban érvényre jussanak. Ezek az élelmiszerhulladék, textilhulladék és a fa.

A hulladékkeletkezés megelőzése és a hulladékgazdálkodás minden hulladéktípus esetében alapvető fontosságú eszköz a környezet és az emberi egészség védelme terén az Unióban. Mivel a tagállamok arra törekednek, hogy folyamatosan javítsák a hulladékkeletkezés megelőzésére irányuló és hulladékgazdálkodási programjaikat, alapvetően fontos a hulladékhierarchia szigorú alkalmazása.

forrás: pixabay

Az Európai Zöld Megállapodás és a Körforgásos Gazdaságra Vonatkozó Cselekvési Terv megerősített és felgyorsított uniós és tagállami fellépésre szólít fel a textil- és élelmiszerágazat környezeti és társadalmi fenntarthatóságának biztosítása érdekében. Az élelmiszer- és textilágazat az első, illetve a negyedik leginkább erőforrás-igényes ágazat, amelyek nem felelnek meg teljes mértékben a hulladékhierarchia által meghatározott alapvető uniós hulladékgazdálkodási elveknek. A tervezet megjegyzi, hogy kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek esetében szintén jelentős különbségek vannak, például a hatályuk alá tartozó termékek és a gyártók felelőssége, valamint az irányítási modellek tekintetében, ezért további, a textilágazat jellemzőire vonatkozó konkrét rendelkezésekkel kell kiegészíteni a meglévő szabályokat.

Az előbbiek mellett kiemelt figyelmet fordítanának a fára, mint erőforrásra is. A javaslat szerint ezt fel kell venni az elkülönítetten gyűjtendő anyagok listájára, és tekintetében újrahasználati és újrafeldolgozási célértékeket kell meghatározni.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa a Bizottság (EU) 2019/1597 felhatalmazáson alapuló határozatát, és kiegészítse ezt az irányelvet az élelmiszer-hulladék szintjének egységes mérésére vonatkozó közös módszertan és minimális minőségi követelmények megállapítása tekintetében. Az eredmények rövid távú elérése, valamint annak érdekében, hogy az élelmiszer-vállalkozók, a fogyasztók és a hatóságok számára hosszú távon biztosítható legyen a szükséges perspektíva, az élelmiszer-hulladék keletkezésének csökkentésére vonatkozóan a tagállamok által 2030-ig elérendő számszerűsített célkitűzéseket kell meghatározni. A tagállamoknak tehát intézkedéseket kell hozni, hogy 2030. december 31-ig nemzeti szinten elérjék az élelmiszerpazarlás csökkentésére vonatkozó alábbi célértékeket:

a) a feldolgozás és a gyártás során keletkező élelmiszer-hulladék mennyiségének (korábbi 10 % helyett) legalább 20 %-os csökkentése a 2020-ban –2022 között éves átlagban keletkezett mennyiséghez képest;

b) az élelmiszerek kiskereskedelmében és egyéb forgalmazásában, az éttermekben és a közétkeztetésben, valamint a háztartásokban együttesen az egy főre jutó élelmiszer-hulladék keletkezésének (korábbi 30 % helyett) legalább 40 %-os csökkentése a 2020-ban és 2022 között éves átlagban keletkezett mennyiséghez képest.

A Bizottság a tervek szerint 2025. december 31-ig értékelést végez az elsődleges termelésből származó összes élelmiszer-hulladék – beleértve a túlérett és be nem takarított termények – csökkentésére vonatkozó célok meghatározásához szükséges megfelelő szintekről is. E célból a Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyet adott esetben jogalkotási javaslat kísér.

A Parlament jogalkotási állásfoglalása 2025. február 27-én került kihirdetésre rendes jogalkotási eljárás keretében. Mit is jelent ez?

  1. Az Európai Bizottság javaslatot nyújt be a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek.
  2. A Tanács és a Parlament vagy első, vagy második olvasatban fogadja el a jogalkotási javaslatot.
  3. Ha a két intézmény második olvasatban sem jut megállapodásra, akkor összehívják az egyeztetőbizottságot.
  4. Amennyiben az egyeztetőbizottságban kialakított szöveg mindkét intézmény számára elfogadható a harmadik olvasatban, akkor a jogalkotási aktust elfogadják.

Amennyiben egy adott jogalkotási javaslatot az eljárás bármelyik szakaszában elutasítanak, vagy a Parlament és a Tanács nem tud kompromisszumra jutni, akkor a javaslatot nem fogadják el, és az eljárás véget ér.

 

Agrotrend.hu/ NAK

 

Tovább olvasom

Az Év Agrárembere támogatók

 
Főtámogató
Limagrain Hungária Kft.
Vendéglátó partnerünk
La’ Róna Bisztró és Borbár
Szakmai partner
Nyakas Farm
ÖKO gazdálkodás kategóriatámogató
Debreceni Egyetem
Feldolgozó-élelmiszeripar kategóriatámogató
Master Good Kft.
A különdíj támogatója
Erste Bank Hungary Zrt.
Agrárinnováció kategóriatámogató
Greenman Kft
Kertészet kategóriatámogató
Délalföldi Kertészek Szövetkezete
Borászati partner
Koch Borászat Kft.
A közönségdíj támogatója
Agrármarketing Centrum
Autós partner
WALLIS MOTOR PEST
Fiatal Gazda kategóriatámogató
Lidea Hungary Kft.
Állattenyésztés kategóriatámogató
Bonafarm Zrt.
Szakmai partner
Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
Szervező
Agrotrend Csoport Zrt.
Növényvédelem kategóriatámogató
Kwizda Agro Hungary Kft
Erdőgazdálkodás kategóriatámogató
MEGOSZ
A Jövő Agrárszakembere kategóriatámogató
Mc’donalds
Partner
Magyar Növényvédelmi Szövetség
Szántóföldi növénytermesztés kategóriatámogató
Agro Masters Hungary Kft.
 
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés