Mit mutatott meg a koppenhágai Apimondia a méhészet jövőjéről?

2025-ben 49. alkalommal rendezték meg a méhésztársadalom legrangosabb eseményét, az Apimondia méhészeti világkiállítást. A szeptember végi rendezvény helyszíne ezúttal a dán főváros, Koppenhága volt. A szervezést példaértékű összefogással három ország vállalta magára: Dánia, Svédország és Norvégia, így joggal nevezhetjük az eseményt skandináv Apimondiának.

Forrás: pixabay.hu

A Bella Centerben tartott kiállítással párhuzamosan a szervezők számos szakmai kirándulást és tanulmányutat biztosítottak mindhárom rendező országban. Ezek során bepillantást nyerhettünk a térségre jellemző, illetve a különlegesebb méhészeti vállalkozások – például a városi méhészetek – mindennapjaiba.

Skandináv sajátosságok és a „keserédes” magyar vonatkozás

A házigazda országokról általánosságban elmondható, hogy nem tipikus méhésznagyhatalmak. A szektort döntő többségében hobbiméhészek alkotják, és mindössze néhány tucatnyi olyan főállású méhészet működik, amely több százas állománnyal termel.

Számunkra, magyarok számára különös érzelmi töltetet adott a látogatás. Négy évvel ezelőtt, az isztambuli kongresszuson, amikor erről a helyszínről döntöttek, Magyarország is versenyben volt a rendezés jogáért. Bár szakmailag erős pályázatunk volt, végül nem hazánkat választották. Emiatt a koppenhágai látogatásunk érthetően keserédes érzésekkel indult, hiszen láttuk, mi valósulhatott volna meg Budapesten.

Kiállítási körkép: Mézkóstolótól a méhészeti eszközökig

A rendezvény egyetlen hatalmas csarnokban zajlott. A beléptetés után azonnal egy újdonság, a The Global Honey Bar fogadott bennünket. Ez a korábban nem alkalmazott programelem a világ minden tájáról származó mézek kóstolását tette lehetővé, rendkívül izgalmas, egzotikus ízvilágot tárva a látogatók elé. A kiállítói térben 125 cég és szervezet jelent meg, ám a kép vegyes érzelmeket keltett:

Szembetűnő volt a tipikus méhésznemzetek távolmaradása. Sem az Amerikai Egyesült Államok, sem Kanada nagyvállalatai nem képviseltették magukat, de számos meghatározó európai (francia, olasz) cég is hiányzott.

Az esemény fő támogatója a lengyel Lyson volt, akik egy óriási, minden igényt kielégítő standon mutatták be termékeiket.

Összességében elmondható, hogy a technológiai innovációkat bemutató standok részben háttérbe szorultak. Ezzel szemben előtérbe kerültek az esztétikumra építő, „cuki” termékek: virágmintásra festett kaptárok, divatos méhészruhák.

Jól látható a trendforduló: a gyártók és kereskedők fókusza eltolódott a profi termelők felől a néhány méhcsaláddal rendelkező hobbiméhészek irányába.

agrotrend.hu / Magyar Állattenyésztők Szövetsége