Mit kell tudni az őstermelői termékfeldolgozás adózási szabályairól?

A saját gazdaságban előállított alapanyag felhasználásával történő termékek feldolgozásából származó bevételt a személyi jövedelemadózás rendszere a jogszabályban meghatározott feltételek teljesülése estén mezőgazdasági őstermelői tevékenységből származó bevételként kezeli. Ha a termékfeldolgozás a kistermelői mennyiséget nem haladja meg, abban az esetben nem kell figyelembe venni a kiegészítő tevékenységre vonatkozó 25 százalékos korlátot.  

A kistermelői mennyiséget a kis mennyiségű, helyi és marginális élelmiszer-előállítás és -értékesítés higiéniai feltételeiről szóló 60/2023. AM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 3. számú melléklete két kategóriában határozza meg. Az I. kategória tartalmazza a korábbi kistermelői mennyiségeket, ami azon élelmiszer előállítására vonatkozik, amikor is a kistermelő saját maga által megtermelt alapanyagból, valamint az adott élelmiszer előállításához szükséges egyéb olyan vásárolt összetevőből dolgozik, amelynek megtermelése tőle észszerűen nem elvárható. A II. kategóriában a maximális mennyiségek bővítésére került sor. A II. kategória szerinti kistermelő a 3. mellékletben meghatározott kis mennyiségben saját maga által megtermelt alapterméket vagy abból előállított és hazai előállítású, vásárolt alaptermékből, valamint egyéb vásárolt összetevőből élelmiszer előállítását és értékesítését is végezheti.

Forrás: pixabay.com

Felmerült tehát a kérdés a Rendelet kapcsán, hogy a mezőgazdasági őstermelői tevékenységből származó bevétel meghatározásánál a saját gazdaságban előállított alapanyag felhasználásával történő termékfeldolgozás tekintetében I. vagy II. kategóriájában meghatározott kistermelői mennyiséget szükséges figyelembe venni.

Az adóhatóság által képviselt álláspont, hogy a családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Csgtv.) 2. § e) pontja szerinti mező-, erdőgazdasági tevékenység fogalmába tartozó termékfeldolgozásnak az felel meg, ha azt a mezőgazdasági őstermelő a saját gazdaságban előállított alapanyag felhasználásával végzi, vagy ezen alapanyaghoz vásárolt olyan összetevőt használ fel, amely szükséges az adott élelmiszer előállításához és annak az őstermelő általi megtermelése ésszerűen nem elvárható, azzal, hogy nem haladja meg a Rendelet 3. számú melléklet I. kategóriája esetében meghatározott mennyiséget.

Megerősítést nyert továbbá az is, hogy ha a mezőgazdasági őstermelő például méhészettel foglalkozik, mézet értékesít, és a termékei között ízesített mézek is vannak, és az értékesített méz mennyisége nem haladja meg a Rendelet 3. számú melléklet I. kategóriája szerinti mennyiséget, az évi legfeljebb 5 000 kg-ot, akkor ez a tevékenység a Csgtv. szerinti mező-, erdőgazdasági tevékenységnek tekinthető még akkor is, ha az ízesített mézek elkészítéséhez szükséges összetevőket nem ő állítja elő (például eper, málna, levendula stb.).

agrotrend.hu / Nemzeti Agrárgazdasági Kamara