Megújul az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat

A kormány elkötelezett a magyar családok egészségének védelme, valamint a természeti értékek és erőforrások megóvása érdekében. Ezért az európai uniós irányelvnek megfelelően, az utóbbi években jelentős javulást mutató levegőszennyezettségi adatokra figyelemmel megújítja az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózatot (OLM).

Forrás: pixabay.com

Az állami meteorológiai szolgálat átalakításával a levegőtisztaság-védelem idén júliustól egységes szakmai irányítást kapott és a kormányhivatalok helyett a HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt. látja el az OLM működtetésével kapcsolatos feladatokat. Az új mintavételi pontok helyére a társaság a környezeti levegőminőségének vizsgálatáért felelős szervezeti egysége, a Levegőtisztaság-védelmi Referenciaközpont tett javaslatot. A jogszabályi előírások értelmében hiteles mérési adatnak kizárólag az fogadható el, ami ezekről a kijelölt mérőállomásokról vagy mintavételi pontokról származik.

A nemzeti mérőhálózatok működésének célja, hogy a szennyezett vagy kockázatos levegőminőségű területeket monitorozzák és ahol levegőminőségi kockázat áll fenn, megalapozzák a levegő minőségének javításához szükséges intézkedések meghozását. A vonatkozó európai uniós irányelv követelményei szerint a szennyező anyagok kibocsátása elleni küzdelemnek a szennyezés forrásánál kell megvalósulnia. Ezért mérőpontok megszűnésére kizárólag azokon a helyeken kerül sor, ahol nem áll fenn levegőminőségi kockázat, így nem indokolt a további mérés. Az irányelv azt is szabályozza, hogy amennyiben a levegőterheltségi szintet befolyásoló körülmények változnak, legalább öt évente felül kell vizsgálni a légszennyezettségi zónák és agglomerációk kijelölését, ezen belül pedig a mérőállomások számát, helyét, a mérendő komponenseket. Hazánk jelentős lépéseket tett az elmúlt években a levegőminőségi határértékek betartása érdekében, így jelentősen csökkent a levegőben az NO2 és a szálló por (PM10) mennyisége, az utóbbi években az értékek már az egész országban megfeleltek a vonatkozó uniós követelményeknek, beleértve a leginkább érintett területeket is (Pécs környéke zóna, Budapest és környéke agglomeráció, Sajó-völgye zóna).

A felülvizsgálat indokolta az OLM új alapokra való helyezését, melyet követően 56 automata mérőállomás fog üzemelni az országban, ahol a legfontosabb légszennyező anyagok – a nitrogén-dioxid, a nitrogénoxidok, kén-dioxid, szén-monoxid, ózon, szállópor (PM10, PM2,5), illékony szerves vegyületek (VOC) és BTEX vegyületek – mérése történik. A nitrogén-dioxid manuális mintavételek elvégzése a jövőben az eddig alkalmazott módszer helyett úgynevezett passzív mintavétellel zajlik, ami nem igényel áramforrást és állandó felügyeletet. Ennek érdekében 66 korszerű és gazdaságosan üzemeltethető pont kerül kialakításra. A PM10 manuális mintavételi pontok száma és helyszíne nem változik, ezekből a továbbiakban is 29 szolgáltat adatot.

Az átalakítást követően további fejlesztési tervek megvalósítására is sor kerül, mivel új PM mérőműszerek (pormonitorok) telepítése történik meg a „Telepített adatgyűjtő rendszereket alkalmazó környezeti monitoring rendszer, valamint klímavédelmi adattár és ráépülő szolgáltatási környezet kialakítása” elnevezésű, DIMOP Plusz 2.3.1-23 projekt megvalósításával. A bővülő hálózatnak köszönhetően a nagyvárosok mellett monitorozhatóvá válik a kisebb városok, községek levegőminősége is, ami különösen a téli hónapokban indokolt. A légszennyezettségmérő-hálózat megújítása és az Országos Levegőterhelés-csökkentési Programban foglalt további intézkedések megvalósításával több mint 50%-kal mérséklődhetnek a környezeti és egészségügyi terhek az évtized végére.

agrotrend.hu / Energiaügyi Minisztérium