Ma van a Föld napja, íme pár egyszerű módszer a bolygónk megóvására

Ki gondolta volna, hogy 1969-ben felszólal az UNESCO-konferencián egy békeaktivista, és ennek még 55 évvel később is hatása lesz? John McConell beszéde után 1970. március 21-én tartották az első Föld napját, a jeles napnak később társadalmi, politikai és ökológiai következményei is lettek. Ezeket a következményeket, a Föld napjának történetét, a magyar vonatkozást és az egyéni felelősséget vizsgáljuk cikkünkben, hiszen a mozgalom jelmondata így szól: „Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?”

Mozgalom születik

Az UNESCO-konferencia után Denis Hayes amerikai egyetemi hallgatót inspirálták a történtek, így 1970. március 22-én, a legelső Föld napja másnapján elindította a „Föld Napja Hálózat” névre keresztelt mozgalmát. A mozgalom filozófiájának sarokpontjai a következők voltak: a Föld természeti értékeinek megóvása, illetve egy környezetbarát, fenntartható társadalom kialakítása.

A kezdeményezés láncreakciót indított el, 25 millió amerikai állt mögé, pár év alatt pedig az egész bolygóra kiterjedt. Napjainkban több ezer szervezet tevékenykedik szimbiózisban a hálózattal. Visszakanyarodva az 1970-es évekhez, a szerveződésnek komoly politikai és ökológiai következményei lettek.

Az USA-ban szigorú törvények születtek a levegő és a vizek védelmének érdekében, környezetvédő szervezetek alakultak, emellett a mozgalom hatására több millió ember lett ökológiailag érzékenyebb, és kóstolt bele a zöldebb életvitelbe.

Az ökológiai válság jelei és a Föld napjának világméretűvé válása

A 80-as évek végére világossá vált, hogy bolygónkra jelentős ökológiai válság veszélye leselkedik. Dennis Hayes és barátai észlelték, hogy a bioszféra veszélyben van, látták az ipari szennyezés mértékét, az őserdők irtását, a sivatagosodást, az üvegházhatás erősödését, a hulladékgyűjtés problémáját, a túlnépesedést és az óceánok szennyezettségét.

1989-ben létrehozták Kaliforniában a Föld Napja Nemzetközi Hírközpontot, amely ettől kezdve havonta küldött hírleveleket világszerte, illetve kezdeményezték, hogy minden évben április 22-én különféle akciókkal, rendezvényekkel és eseményekkel ünnepeljék az egész planétán a Föld napját.

Azt kívánták, hogy a 90-es évek a környezetvédelem évtizede legyen. Nem sejtették, hogy a későbbi évtizedek is szorgosan beállnak a sorba, hiszen napjainkban a politikai és a gazdasági törekvések zászlóshajója és központi témaköre az ökológiai válság elleni küzdelem.

1990-ben több mint 140 ország 200 millió polgára szervezett felvonulásokat, előadásokat, faültetéseket és hulladék-újrahasznosítási akciókat. Megmozdultak civil szervezetek, városok, falvak, iskolák és környezetvédők egyaránt. Bátran kijelenthető, hogy aznap rakétaként startolt el a mozgalom a globális méretűvé válás irányába.

Magyarország az elsők között csatlakozott a mozgalomhoz

„Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?”

– hangzik a Föld napjának már említett jelmondata. Úgy tűnik, hazánkban is hittek a változásban, hiszen 1990-ben magyar környezetvédők megalapították a Föld Napja Alapítványt, sőt egy hírközpontot is létrehoztak a legelső magyar Föld napja eseményeinek koordinálására.

Az alapítvány nem tétlenkedett: üzeneteiket eljuttatták az iskolákba, külön szerepet szánva a pedagógusoknak, akik környezettel kapcsolatos könyvekkel és különböző vetélkedőkkel népszerűsítették a kezdeményezést a diákok körében.

A Föld napja mozgalom – az alapítványnak köszönhetően – a 90-es évek óta Magyarországon is reneszánszát éli. Évről évre sokan próbálnak egy kicsit zöldebben élni legalább a jeles napon: fát ültetnek, rajzpályázatot hirdetnek, vetélkedőket, szemétszedést szerveznek, vagy egy zöldszervezethez csatlakoznak.

Érdemes körülnézni az alapítvány weboldalán, hiszen jópofa hétköznapi zöldkihívásokra lelhetsz, melyeket a kipróbálás után életvitelszerűen is alkalmazhatsz.

Mit jelent ma a Föld napja, és mi az egyéni felelősségünk?

A mozgalom és a szervezetek sokat tettek az elmúlt 55 évben, de úgy tűnik, nem eleget: az elmúlt néhány év volt az eddigi legmelegebb a Földön a mérések kezdete óta. Az IPCC szerint radikális változásokra van szükség az életmódunkat illetően, hogy elkerüljük az 1,5 °C-os felmelegedést.

A klímaváltozás a legégetőbb kérdések közé tartozik a világpolitika színterén is, hiszen az ember túlterjeszkedése és tevékenységeinek hatása károsítja a biodiverzitást, amelynek csökkenéséért 60%-ban az étrendünk felelős.

Napjainkban a világ számos pontján országok és városok hirdetnek klímavészhelyzetet. Rengetegen tüntetnek világszerte, és buzdítanak cselekvésre, többek között a Föld Napja Hálózat is.

A szén-dioxid-kibocsátás csökkentése, a megújulók felé fordulás mellett egyéni felelősségünk is van, hiszen apró változtatásokkal magunk is hozzájárulhatunk a bolygó egészségének megőrzéséhez.

Mi az, amit te is megtehetsz egyénileg?

Íme az alábbiak:

• Gyűjtsd szelektíven a szemetet!
• Zöldítsd a környezeted, termelj haszonnövényeket, próbáld ki a komposztálást!
• Éheztesd a kukát! Látogass el csomagolásmentes boltokba!
• Mondj nemet a műanyag palackokra és a nejlonzacskókra!
• Válts környezetbarát szerekre otthonodban!
• Félkész- és késztermékek helyett fogyassz friss hazait, vásárolj kistermelőktől!
• Iktass be húsmentes napot, napokat minden héten!
• A mindennapos autózás helyett használd a tömegközlekedést, vagy pattanj bringára!

Az ökoszisztémánk megóvása közös ügy, hiszen egyes becslések szerint már csak 6 évünk maradt a cselekvésre.

Agrotrend.hu/ Greendex