Lehet-e a robotrovar a beporzók alternatívája?

A Massachusetts Institute of Technology szakemberei olyan robotrovarokon dolgoznak, amelyek kaptáraikból kirajzva képesek gyors ütemben és pontosan elvégezni a beporzást – segítve a gyümölcs- és zöldségtermesztést olyankor is, amikor élő beporzó rovarokból, például méhekből hiány van. Ez az új technológia anélkül növelheti a terméshozamot, hogy károsítaná a környezetet.

A mesterséges beporzás során az ember kézzel juttatja el a virágport egyik virágról a másikra, de fejlesztés alatt vannak olyan technológiák, amelyek mindezt mini robotokra bízzák – ezt hívjuk mechanikus beporzásnak. Az ötlet nem új, de a bogárméretű robotok korábbi generációi a méhekhez és más valódi rovarokhoz képest nem bírták energiával, sebességgel és repülési tulajdonságaik is rosszabbak voltak – ismerteti a LiveScience.

Forrás: pixabay.com

A Science Robotics című folyóiratban nemrég megjelent új tanulmányban azonban az MIT kutatói felfedték, hogy olyan minirobotot hoztak létre, amellyel ezeket a problémákat orvosolni lehet. Százszor hosszabb repülésre képesek, mint a korábbi változatok, könnyebb a súlyuk, elegendő tárolóhelyük van az akkumulátorok számára, így tovább bírják a terhelést. Javult a pontosságuk, mozgékonyságuk, miközben optimálisabb a papír súlyánál is könnyebb szárnyakat mozgató alkatrészekre nehezedő terhelés.

A korábbi fejlesztések nehézkesebbek voltak, mert egy-egy robotrovarnak nyolc apró szárnya volt, ami természetesen nem hasonlít a valódi méhekhez. Lassabban és pontatlanabbul repültek. Az új konstrukciónak négy szárnya van, stabilabb, magasabbra emelkedik és az „izmok”, azaz a szárnymozgató alkatrészek közti jelátvitel is precízebb.

A méhpusztulások miatt a jövőben nagyobb teret nyerhet a mechanikus beporzás, ugyanakkor ahogy a Greendex  cikkében is írták, a természet komplex rendszereit nem tudja kiváltani egy egyetlen funkcióra és szűk mozgástérre tervezett robot.

agrotrend.hu / Greendex