Kezeljük óvatossággal a rovartenyésztést

Az állattenyésztési élelmiszerláncban tevékenykedő, hasonló gondolkodású uniós partnerekből álló „Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport újabb kommunikációs anyagában a brüsszeli székhelyű Eurogroup for Animals lobbicsoport által a rovartenyésztéssel kapcsolatosan összegyűjtött környezetvédelmi, élelmezés-biztonsági, növényegészségügyi kockázatokat, valamint állatjóléti aggályokat mutatja be.

Forrás: pixabay.com

A rovartenyésztés, amelyet az élelmiszer-fenntarthatóság forradalmaként hirdetnek, most heves viták középpontjában áll. A brüsszeli székhelyű páneurópai állatvédő szervezet, az Eurogroup for Animals szerint 2017 óta, az európai uniós szabályozás enyhülésével kilenc rovarfaj, köztük a fekete katonalégy és a lisztkukac vált engedélyezetté élelmiszer- és takarmánytermelésre. Annak ellenére azonban, hogy a gyakorlat támogatói a rovartenyésztést és a rovarfehérje előállítást a mezőgazdasági problémák megoldásaként mutatják be, egyre több kritika fogalmazódik meg ezen gyakorlattal szemben.

Alapvető probléma, amelyet az Eurogroup for Animals lobbicsoport az „Insect farming: asix-legged problem”, azaz a „Rovartenyésztés: a hatlábú probléma” című tájékoztató anyagában is kiemelt, hogy a rovaripar nem elsősorban az emberi fogyasztásra összpontosít. A szervezet úgy véli, hogy az iparág inkább egyéb állatok „intenzív tenyésztéséhez” szükséges takarmány előállítására fókuszál és szerintük ez a megközelítés nem fordít figyelmet a hagyományos mezőgazdasággal kapcsolatos környezeti problémákra. A jelentés kiemeli, hogy a legújabb tanulmányok azt mutatják, hogy a rovarokból származó fehérjék előállítása − különösen, ha a rovarokat nem élelmiszer-hulladékkal, hanem gabonával etetik − nagyobb környezeti hatással járhat, mint a hagyományos összetevők, például a szójaliszt megtermelése.

Továbbá, annak ellenére, hogy az állítások szerint a rovartenyésztés hozzájárul a körforgásos gazdasághoz azáltal, hogy az élelmiszer-hulladékot fehérjévé alakítja át, az Eurogroup for Animals rámutat, hogy ez a koncepció a gyakorlatban nehezen alkalmazható. A logisztikai és gazdasági kihívások miatt sok rovartermelő olyan nyersanyagokat használ − mint például a gabonafélék és a mezőgazdasági melléktermékek −, amelyeket közvetlenül emberi fogyasztásra vagy állati takarmányozásra lehetne felhasználni.

A jelentésben felvázolt másik jelentős aggály a biológiai biztonsági kockázatokkal kapcsolatos. A tenyésztett rovarok, amelyek gyakran nem őshonos fajok, véletlen kiszabadulásuk esetén veszélyt jelenthetnek a helyi ökoszisztémákra. Ezen túlmenően a rovarok termelékenységének fokozására irányuló genetikai manipuláció egyre szélesebb körű alkalmazása további kockázatot jelent, mivel a géntechnológiával módosított fajok elterjedhetnek a természetes környezetben, potenciálisan ökológiai károkat okozva.

Az élelmezésbiztonságot illetően a rovartenyésztést gyakran úgy mutatják be, mint Európa importtakarmánytól való függéségének csökkentésére szolgáló megoldást. Az Eurogroup for Animals azonban hangsúlyozza, hogy Európa rovartermelésének nagy része az alacsony költségű régiókba, például Délkelet-Ázsiába helyeződik át, ami aláássa az Európai Unió élelmiszer-önellátását. Ezen túlmenően a rovartenyésztés melléktermékeinek, például a „frass”-nak, azaz a rovarok ürüléke és az el nem fogyasztott takarmánya által képződő keveréknek trágyaként történő használatának a biztonságossága is vita tárgyát képezi. A közelmúltban végzett kutatások rávilágítottak az ilyen melléktermékek felhasználásával kapcsolatos lehetséges növény-egészségügyi kockázatokra.

Az Eurogroup for Animals jelentése – amely típusú jelentések köztudottan állatjóléttel kapcsolatos aggályokat vetnek fel − azt is kiemeli, hogy a tenyésztett rovarok jóléte nagyrészt figyelmen kívül hagyott kérdés. A jelentés készítése során áttekintett tanulmányok arra utalnak, hogy egyes rovarfajok képesek lehetnek fájdalmat érezni. És amint az állatjóléti csoport megjegyzi, jelenleg nincsenek külön szabályozások az intenzív gazdálkodásban érintett több billió rovar jólétének védelmére, és a szervezet aggodalmát fejezi ki e szabályozási hiányosság miatt, tekintettel az iparág méretére és az élőlényeknek okozott potenciális szenvedésre.

Összegzésében az Eurogroup for Animals kiemeli, hogy bár a rovartenyésztés potenciális előnyökkel jár, számos kihívás kapcsolódik a környezeti fenntarthatósághoz, az élelmezésbiztonsághoz és az állatjóléthez. A jelentés a valódi hatások mélyebb felmérését és szigorúbb szabályozási keret kialakítását sürgeti, mielőtt ösztönöznék a rovartenyésztéssel és a rovarfehérje előállítással kapcsolatos megoldások elterjedését Európában.

agrotrend.hu / NAK / Borovka Zsuzsa