Karácsonyi csúcsüzem a halágazatban

A magyar halfogyasztás rendkívül szezonális: az éves mennyiség 35-40 százaléka karácsony környékére koncentrálódik, miközben egyes halgazdaságoknál ez az arány eléri a 60-70 százalékot is.

Az ünnepi kereslet súlya jól mutatja, mennyire sérülékeny a szektor: ha a decemberi értékesítés gyengébb, azt az év többi részében szinte lehetetlen kompenzálni.

Ennek ellenére a hal továbbra is stabil szereplője a karácsonyi asztalnak: a lakosság 80 százaléka fogyaszt halat az ünnepek alatt, döntően hagyományos formában – derült ki az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatásából. Mindeközben az egy főre jutó éves halfogyasztás Magyarországon továbbra is alacsony, 6,5–7 kilogramm, ami ugyan emelkedés a 2013-as 5,7 kilogrammhoz képest, de jelentősen elmarad a nemzetközi szintektől.

A magyar haltermelés szerkezete

2024-ben a magyar tógazdaságokban összesen 22 838 tonna halat termeltek. A termelés területileg erősen koncentrált: 81,5 százaléka három régióban — a Dél-Dunántúlon, az Észak-Alföldön és a Dél-Alföldön — realizálódik.

A tógazdaságok által üzemeltetett terület 26,6 ezer hektár, amelyen eltérő termelési funkciók jelennek meg:

• 66,3 százalékán étkezési halat,
• 23 százalékán növendék halat,
• 8,6 százalékán ivadékot nevelnek.

Ez a struktúra jól mutatja, hogy a magyar halgazdaság nemcsak az azonnali fogyasztást szolgálja ki, hanem hosszabb távú utánpótlási és tenyésztési logikára épül.

Pontyország agrárszemmel

Gazdasági szempontból a ponty messze a legfontosabb halfaj: az étkezési célú haltermelésből bő 78 százalékkal részesedik. A teljes pontytermelés fele élelmiszeripari, fele horgászati célra kerül piacra, ami ritka kettősséget ad ennek a halfajnak az agrárgazdaságon belül.

A második helyen az afrikai harcsa áll, amely nemcsak a hazai fogyasztásban fontos, hanem az intenzív akvakultúrában termelt étkezési halak 94 százalékát adja. Magyarország jelenleg az Európai Unió legnagyobb afrikaiharcsa-termelője, ami export- és technológiai szempontból is stratégiai pozíció.

Az egyéb halfajták — amúr, busa, csuka, harcsa, süllő — elsősorban étkezési céllal jelennek meg, míg az intenzív termelésben a tokfélék, a pisztráng, a szürkeharcsa és a süllő játszanak szerepet.

Ezért drága ez a hal

A ponty előállítása hároméves tenyésztési ciklust igényel, ami agrárgazdasági összevetésben rendkívül hosszú. Egy brojlercsirke például 60 nap alatt eléri a vágósúlyt, míg a ponty esetében három évig terhelik a termelőt az energiaárak, a vízpótlás költségei és az időjárási kockázatok.

Ez az oka annak, hogy az édesvízi hal ára sok esetben meghaladja a csirke- vagy sertéshús árát. Ugyanakkor az ágazat egyik fontos versenyelőnye, hogy a halak természetes táplálkozás mellett nőnek fel, és az antibiotikumos kezelések szinte teljesen hiányoznak a termelésből.

Karácsonyi árak: nincs elszállás

Az idei ünnepi szezonban nem várható érdemi áremelkedés a tavalyi évhez képest, részben az 5 százalékos áfának köszönhetően. A jellemző kilogrammonkénti fogyasztói árak:

• élő ponty: 2000–2500 forint,
• pontyszelet: 3500–4500 forint,
• afrikai harcsafilé: 4500–5500 forint,
• szürkeharcsafilé: 6000–7000 forint,
• busaszelet: 1500–2000 forint.

Karácsonykor a halat fogyasztók 85 százaléka pontyot dolgoz fel, míg 32 százalék harcsát, 13 százalék afrikai harcsát választ, kisebb arányban pedig busa és lazac kerül az asztalra.

A halászlé veri a teljes mezőnyt

Az elkészítési módok is hagyománykövetők: a halászlé 81 százalékkal vezeti a listát, ezt követi a rántott hal (65 százalék), míg a roston vagy grillezve készült hal mindössze 15 százalékos arányt képvisel. A fogyasztás több mint harmada az év legvégére koncentrálódik, miközben az év közbeni halfogyasztás döntően importból — például lazacból, tőkehalból vagy pangasiusból — származik.

Európai hagyományok: nem vagyunk egyedül

A karácsonyi halfogyasztásnak nem csak Magyarországon, hanem Európa-szerte is erősek a kulturális gyökerei.

• Portugáliában a sózott tőkehal, a bacalhau elmaradhatatlan ünnepi étel.
• Olaszországban a Seven Fishes, vagyis a hétféle halból álló vacsora hagyománya él, különösen az italoamerikai közösségekben.
• Finnországban a karácsonyi asztal gyakran halételekkel – például füstölt lazaccal és heringgel – kezdődik.