Kandó Kálmán és a magyar villamos mozdony forradalma

A világ első villamos mozdonyát a berlini ipari kiállításon mutatták be 1879-ben, amely mindössze 3 lóerős volt. Az elektrotechnika akkori fejlettsége nem tette lehetővé, hogy a villamos vontatás a gőzmozdonyokkal felvegye a versenyt. Két nagy jelentőségű találmány nyitotta meg az utat a villanymozdonyok bevezetése előtt. Az egyik a Zipernowsky-Déri-Bláthy által 1885-ben feltalált transzformátor, a másik a Ferraris-motor. Ezek a találmányok szolgáltak alapul Kandó Kálmánnak a villamos vontatás terén végzett úttörő munkájához.

Forrás: pixabay.com

Kandó a Ganz gyárban kezdte kísérleteit, 1896-ban, egy egyméteres nyomtávú próbapályán. 30 éves korában, 1902-ben munkatársaival megoldotta a világ első nagy távolságú, nagy feszültségű, váltakozó áramú, fővonalú villamosítását az olasz Valtellina-vonalon. A pályát nagy emelkedők és számos alagút tette nehézzé, de a villamos mozdonyok könnyedén megbirkóztak a nehézségekkel. Sajnos, Magyarországon ekkor még nem ismerték fel a vasút villamosításában rejlő lehetőségeket, a Ganz gyár még az olasz sikerben rejlő lehetőségeket sem aknázta ki. Kandó viszont tovább folytatta kutatásait. A megoldandó probléma lényege az volt, hogy a vasút villamosítást olyan rendszerben kell végrehajtani, amelyben ugyanazt az áramot lehet felhasználni, amely az egyéb fogyasztás céljaira a közhasználatú erőművekben bárhol rendelkezésre áll.

Az 50-es periódusú, ipari váltakozó áram közvetlen felhasználását a Kandó által kidolgozott fázisváltós mozdony tette lehetővé. A rendszer lényege a mozdonyon elhelyezett forgó gép, amelyet az egyfázisú, 16 kV-os, munkavezetékről vett áram táplál és amely mint szellemesen egybeépített egyfázisú szinkron motor és háromfázisú generátor egyrészt a primér oldalon egységnyi teljesítmény tényezővel dolgozik, másrészt állandó maximális hatásfokkal háromfázisú áramot szolgáltat a hajtó indukciós motor számára.

A fázisváltós rendszer első, 2700 lóerős próbamozdonya 1923. október 31-én futott végig az e célra ideiglenes felszereléssel ellátott Budapest Nyugati pályaudvar és Alag közötti fővonalszakaszon. Az 1924. évi, Londonban tartott Első Energia Világkonferencián már a rendszer életképességét kétségtelenül igazoló eredményekről számolhatott be Verebély László, Kandó munkatársa. A szerény alagi próbaüzem egyszerre az érdeklődés középpontjába került. Szakértők, külföldi vasutak és gyárak képviselői keresték fel és tanulmányozták az új rendszert.

A próbamozdonyt további kísérletek alapján 1928-ban átalakították. Harminckét Kandó-féle fázisváltós mozdonnyal kezdték meg a menetrendszerű üzemet 1932 őszén az első magyar villamosított pályán: a Budapest-Hegyeshalom vonalon, 1934 októberében pedig a villamos vontatás vette át a hegyeshalmi vonal egész forgalmát. Ezen a téren Magyarország két évtizeddel előzte meg a hasonló külföldi törekvéseket.

agrotrend.hu / Jeles Napok