Jövőre is folytatódnak a minőségi ivóvízszolgáltatást biztosító fejlesztések

A kormány az elmúlt tíz évben több mint ezermilliárd forintot fordított víziközmű fejlesztésre az ország egész területén, aminek eredményeként mára szinte minden háztartásban van egészséges ivóvíz, a szennyvízkezeléssel való ellátottság pedig meghaladja a 80 százalékot, megduplázódott a szennyvíztisztító telepek száma, valamint a országos víziközmű rekonstrukciós programot indított a meglévő infrastruktúra megújítása érdekében.

Emellett a kormány a nem lakossági fogyasztók esetében 2024. év elején egységes nem lakossági felhasználókra számított fogyasztással arányos díjat, valamint alapdíjakat vezetett be. Ezek a korábban a nem lakossági területen létező, több mint 900-féle fogyasztással arányos ivóvíz és szennyvízdíj helyébe léptek, kiegyenlítve a legalacsonyabb és a legmagasabb tétel közötti akár 49-szeres különbséget. Ezzel együtt létrejött a Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alap, amely az eltérő üzemeltetési környezetből fakadó bevételkülönbségek kiegyenlítését szolgálja. Az ágazati bevételek kiegyensúlyozott elosztása segíti a szolgáltatók fenntarthatóbb működését, az ellátásbiztonság növekedését, valamint a hálózat műszaki-technológiai állapotának fenntartását. A minőségi víziközmű-szolgáltatás biztosítása érdekében a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény tervezett módosítása lehetővé teszi a víziközmű-szolgáltatási díjak értékállóságának megőrzését, ezáltal hozzájárul a víziközmű rendszer fejlesztéséhez és a lakossági rezsivédelem megőrzéséhez. Az emelkedés a lakossági fogyasztók vízdíjaira nem vonatkozik, azok változatlanok maradnak.

A vízkészletjárulék a vízhasználó által a vízjogi létesítési, üzemeltetési vagy fennmaradási engedélyben lekötött vagy engedély nélkül felhasznált, továbbá az üzemi fogyasztó által a ténylegesen igénybe vett vízmennyiség után fizetendő. A vízkészletjárulék mértéke 2008 óta – a fogyasztói ár-index növekedése ellenére – változatlan maradt, ezért indokolt a vízkészletjárulék különböző gazdasági, társadalmi és környezeti szempontok szerinti megállapítása a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításával. Emellett az állami vízvagyon fenntartható használatának elősegítése és a víz értékének megfelelően a vízkészletjárulék reálértékének megtartása miatt szükséges az inflációs hatás figyelembevételére való hivatkozás beépítése is 2026. január elsejétől.