Itt vannak a fő okok, az erdők segítenek a klímaváltozás fékezésben

A klímaváltozás jelenségét döntően az üvegházhatású gázok (ÜHG) légkörbe bocsátása okozza, közvetlenül tapasztalható következménye a hőmérséklet emelkedése, valamint a szélsőséges időjárási jelenségek gyakoribbá válása – áll a KSH kiadványában. A klímaváltozással együtt járó folyamatok közül Magyarországon negatív tendencia jellemzi többek között az átlaghőmérséklet, valamint a csapadékmennyiség alakulását, hiszen például növekszik a hőhullámmal érintett napok száma és a jégesőkárt okozó szupercellák előfordulása is. A lakott területek, valamint a városi zöldterületek egymáshoz való viszonya is kedvezőtlenül alakult. A szén-dioxid megkötéséért felelős telepített erdők nagyságában vagy az időjárásfüggő zöldenergia-termelő kapacitások kiépítésében viszont kedvező változás volt megfigyelhető az elmúlt években.

Egyre melegebb van

Az átlaghőmérséklet Magyarországon összességében a globális tendenciákkal összhangban változik, azonban nagyobb változékonyságot mutat: 1901 és 1991 között mindösszesen két alkalommal (1934-ben és 1951-ben) haladta meg több mint 1 Celsius-fokkal az átlaghőmérséklet a viszonyítási alapként szolgáló 1961–1990 közötti időszak átlagát. A mutató 2007-től az évek többségében több mint 1 fokkal nagyobb volt ennél, sőt 2018-ban, 2019-ben és 2023-ban 2 Celsius-foknál is nagyobb volt az eltérés.

A csapadék mennyisége évről évre nagyon változékony, a több éven át tartó csapadékos vagy száraz időszakok meglehetősen ritkák. Az 1901-től vezetett idősor alapján a lehullott csapadék mennyisége enyhén csökkenő trendet követ, bár az utóbbi mintegy négy évtizedben növekedés figyelhető meg.

A szintén 1901 óta rendelkezésre álló adatok szerint a múlt század eleje és 2023 között a nyári átlaghőmérséklet átlagosan 1,8 Celsius-fokot emelkedett, ez meghaladta az éves átlaghőmérséklet átlagos növekedését, ami 1,5 Celsius-fok volt. Aggodalomra ad okot, hogy a nyári átlaghőmérséklet emelkedése az utóbbi mintegy három évtizedben tovább gyorsult. Nőtt a hőhullámmal érintett napok száma is (amikor a napi középhőmérséklet legalább három napon keresztül eléri vagy meghaladja a 25 Celsius-fokot). A csapadékos napok számának országos átlaga viszont csökkenő trendet mutat (1901 óta 21-gyel lett kevesebb).

A klímaváltozás fő felelőse

Az emberi tevékenységhez köthető ÜHG-kibocsátás most magasabb, mint az emberiség történetében valaha, hatása az egész éghajlati rendszerben észlelhető, és rendkívül valószínű, hogy a 20. század közepe óta megfigyelt felmelegedés fő okozója. A legnagyobb mennyiségű üvegházhatású gáz a légkörben a szén-dioxid, amelynek koncentrációja határozottan emelkedő trendet mutat: 2023-ban 1 millió levegőrészecskében már több mint 421 szén-dioxid-részecske volt, a legfrissebb értékek több mint 50 százalékkal meghaladják az iparosodás előtti értékeket (278 ppm). A szén-dioxid gyorsan elkeveredik a légkörben, ezért a földrajzilag egymástól távol eső mérőállomások is nagyon hasonló értékeket mutatnak.

Magyarországon 2022-ben az üvegházhatású gázok 75 százaléka a nemzetgazdasági ágak kibocsátásából származott, a többi a háztartások tevékenységével, jelentős részben

• fűtéssel,
• hűtéssel és
• gépkocsihasználattal

került a levegőbe.

A feldolgozóipar kibocsátásának csökkenését jelentős részben a nehézipar leépülése, valamint a vegyipar modernizációja, illetve mérséklődő tüzelőanyag-felhasználása okozta. A feldolgozóipar 1991-től a második legszennyezőbb gazdasági ág, 2022-ben a nemzetgazdasági kibocsátás 20 százaléka hozzá kötődött.

Magyarországon az egy főre vetített karbonlábnyom 6,35 tonna szén-dioxid volt 2022-ben. Ez a magánháztartások szén-dioxid-kibocsátásából és az elfogyasztott vagy beruházott végtermékek termelési láncán keresztül közvetetten kibocsátott szén-dioxid mennyiségéből tevődött össze. Az ország karbonlábnyoma 2020-ban – vélhetően elsősorban a koronavírus-járvány hatására – csökkent, majd 2021-ben és 2022-ben ismét emelkedett.

Az erdők jótékony hatása

A földhasználatból, földhasználat-változásból és erdészetből származó üvegházhatású gázok kibocsátása Magyarországon tartósan negatív egyenleget (kibocsátáselnyelés) mutat. A legnagyobb mértékben az erdőterület járul hozzá a negatív egyenleghez a szén-dioxid-elnyelés révén. A kedvező folyamatot elősegíti az elmúlt évtizedek jelentős erdőtelepítése: az ezredforduló óta az erdőtelepítések eredményeként az erdőterület 9,5 százalékkal, mintegy 170 ezer hektárral bővült. A Nemzeti Erdőstratégia 2050-ig az erdősültségi szint 27 százalékos elérését irányozza elő, miközben 2022-ben csaknem 2 millió hektár erdő borította Magyarország területét, ami 21 százalékos erdősültségi arány.

A szakértők számításai szerint az erdők a teljes hazai szén-dioxid-kibocsátás mintegy 8 százalékát kötik meg. A hazai erdők folyónövedéke több mint két évtizede közel azonos, 12-13 millió köbméter körüli, jóval felülmúlja a kitermelt fa mennyiségét, ebből következően az erdők faanyagában megkötött szén-dioxid mennyisége évről évre növekszik. A fakitermelési arány egyébként 2000 óta 51–64 százalék között ingadozik, mértéke 2020-ban volt a legalacsonyabb, 2022-ben a legmagasabb.

Az idei aszályhelyzetről nincsenek adatok a KSH kiadványában, amely megállapítja, hogy a 2022-es rendkívül súlyos, történelminek is mondható aszályt követően 2023-ban mérséklődött az aszályhelyzet. A 2022-es rendkívüli szárazság viszont nem csupán regionális jelenség volt, hanem egy globális probléma része.

Magyarország legszárazabb térsége az Alföld középső része, itt a legnagyobb a hosszú, a tartós és a súlyos aszály előfordulásának valószínűsége. Az elmúlt évszázadban is sokszor előfordultak akár évekig is eltartó száraz periódusok, így elmondható, hogy az aszály az ország éghajlatának természetes velejárója. Az elmúlt évtizedekben azonban jelentősen melegebbé váltak a nyarak, az egyre gyakrabban jelentkező, intenzívebb hőhullámok erősítik az aszályhajlamot, az összefüggő száraz napok maximális éves száma pedig egyértelműen nőtt a múlt század elejétől kezdve.

A globális felmelegedéssel összefüggésben megjelenő egyre szélsőségesebb időjárási jelenségek közül az aszály és az egyenetlen csapadékeloszlás okozza a legnagyobb gondot, ami többek között azzal is magyarázható, hogy a vízgyűjtő területeken lévő erdők nagy hányadát kivágták. 

Az aszályhelyzet kompenzálására fontos az ökológiai vízpótlással is foglalkozni, aminek kulcsfontosságú tényezője a belvíz. Ennek következtében a jövőben felértékelődik majd a víz belföldi megtartása és tárolása. Ezzel összefüggésben a hazai előirányzat szerint Magyarország 2024-ig bezárólag százezer hektárral növeli az öntözhető területek nagyságát.

Magyarországon 2022-ben az öntözött területek nagysága 133 ezer hektár volt, több mint 20 ezer hektárral nagyobb, mint az azt megelőző évben. Az elmúlt tíz évből hétben haladta meg az öntözött területek nagysága a 100 ezer hektárt, de a számottevő öntözhető területtel rendelkező vármegyékben 2004 óta az egyik legnagyobb volt a ténylegesen öntözött területek nagysága. A kimagasló érték hátterében a 2022-es, súlyosan aszályos időjárás áll. Az öntözési tendenciákból világosan látszik, hogy

Az egy hektárra kijuttatott öntözővíz mennyisége 2022-ben átlagosan 1346, az ezt megelőző évben a felhasznált öntözővíz mennyiségének átlagos értéke országosan 1224 köbméter volt.

A nitrogénbevitel és -kivétel különbségének pozitív volta tápanyag-felhalmozódást okozhat, ami a vizek nitrátterhelését eredményezi. A hosszabb időn keresztüli negatív mérleg pedig az alkalmazott mezőgazdasági gyakorlat fenntarthatóságát kérdőjelezi meg, és ez a talaj kimerüléséhez, így a termésátlag csökkenéséhez vezet. Magyarországon a nettó nitrogénmérleg 2022-ben hektáronként 36 kilogramm volt, és 2000-től jelentős ingadozások mellett végig pozitív értéket mutatott.

Agrotrend.hu / Világgazdaság / Kelemen Zoltán