Íme Magyarország energetikai stratégiája

Magyarország nem zöld álmot kerget, hanem fenntartható és megfizethető jövőt képzel el – mondta az energiaügyi miniszter kedden Budapesten, a Magyar Megújuló Energia Szövetség (MMESZ) szakmai konferenciáján.

Forrás: pixabay.com

Lantos Csaba hangsúlyozta: alapvető törekvés a külföldi energiaforrásoktól való erős függőség csökkentése, a hazai energiaszuverenitás erősítése, de ésszerű és gazdaságilag fenntartható mértékben.

A magyar energiaszuverenitás két pillérének a nukleáris és a megújuló energiát nevezte. Hozzátette: az időjárásfüggő energiaforrások, elsősorban a napelemek felhasználásának területén jelentős fejlődés történt az elmúlt években, de Magyarországnak más adottságai is vannak, amit ki szeretnének használni, ilyen például a geotermikus energia.

A miniszter felidézte: a hétfőn meghirdetett Jedlik Ányos program keretében 440 milliárd forint értékben támogatnak majd vállalatokat az energetika legkülönbözőbb területein.

Lantos Csaba kiemelte: atomenergia nélkül nincs fenntartható klímapolitika, Magyarország mindig is kitartott a nukleáris energia mellett. A Pakson ma működő négy blokk üzemidejét meghosszabbítják, és ha elkészül a Paks II. beruházás, akkor a hat blokk együttesen elő tudja majd állítani az addig tovább emelkedő hazai áramszükséglet felét – ismertette.

A hazai naperőművi összteljesítmény idén meghaladja majd a 8 gigawattot, ami nagyon sok, figyelembe véve, hogy az ország valaha mért legnagyobb áramfogyasztási csúcsa 7,76 gigawatt. Amikor süt a nap, Magyarország teljesen el tudja látni magát, de tavaly már az is előfordult, hogy áramot exportáltunk – jelezte a miniszter. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy az adott órában az áramtőzsdén mínuszban voltak az árak.

Lantos Csaba az energiastratégia szempontjából a következő tíz év legnagyobb kérdésének az áram tárolásának megoldását nevezte, mert ezzel lehetne a változékony árak kedvezőtlen hatását kivédeni. Kitért arra is, hogy a napelemes kapacitások gyors növekedése szükségessé teszi a villamosenergia-hálózat áttervezését, átalakítását.

“Edison óta a legnagyobb fordulat előtt áll az elektromos ipar” – fogalmazott.

A miniszter a Magyarországon megtalálható energiaforrások közül kiemelte a geotermikus energiát és a biogázt, illetve a biometánt is, amelyeknek felhasználásához szintén jók az adottságok. A Jedlik Ányos programban lesz forrás ezekre a területekre is – közölte.

Bacsa György, a Mol Magyarország ügyvezető igazgatója a Mol Campusban megrendezett konferencián elmondta, hogy megkezdődött a termelés a ballószögi napelemparkban. A létesítmény elindulásával 66 megawattal bővül, és több mint duplájára nő a vállalat megújulóenergia-termelési kapacitása. A következő években további beruházásokkal szeretnék növelni a Mol megújuló forrásból származó áramtermelését – jelezte.

A vállalat fenntarthatósági stratégiájának részeként tavaly elindították a régió legnagyobb zöld hidrogén üzemét Százhalombattán, amely évente 1600 tonna karbonsemleges hidrogént állít elő az üzemanyaggyártáshoz, és további zöld hidrogén üzemeket is terveznek – közölte az ügyvezető igazgató.

Áldott Zoltán, a Mol csoport felügyelőbizottságának elnöke a rendezvényen egyebek mellett hangsúlyozta: az európai megújuló szektorban meglévő lehetőségek kiaknázásához nagyon jelentős beruházásokra és az ezeket támogató megfelelő szabályozási háttérre van szükség.

Ahhoz, hogy tartani lehessen az egyensúlyt a zöldenergia-termelés és a versenyképesség között, számba kell venni Magyarország helyzetét is a Kárpát-medencében. Az adottságok nem teszik lehetővé, hogy teljesen a megújuló energiaforrások váltsák ki a fosszilis energiát. Tovább kell bővíteni a zöldenergia-termelést, de sikeres és fenntartható átálláshoz sok innovációra és időre is szükség van – fejtette ki a felügyelőbizottság elnöke.

agrotrend.hu / Energiaügyi Minisztérium / MTI