Íme az országos jégkármérséklő rendszer kétheti összesítője

A 2024. július 8-21. közötti időszak zivataros napjainak meteorológiai helyzetével és a generátorok bekapcsolásával kapcsolatos információk

A július 8. és 21. közötti kéthetes időszakot rendkívüli forróság jellemezte. Szinte minden nap alakultak ki elszórtan hűsítő záporok, zivatarok, de csak kevés helyen hullott érdemi mennyiségű csapadék így az aszályhelyzet is tovább fokozódott. Országszerte több helyen fordultak elő 40°C-ot meghaladó hőmérsékleti maximumok, majd az említett időszak utolsó napjaiban több hidegfront is érintette hazánkat, extrém jégveszélyes zivatarcellákkal és lassú lehűléssel együtt. A talajgenerátorok bekapcsolására az említett időszakban minden nap szükség volt.

Az érintett talajgenerátorok a jégveszélyes zivatarok érkezésének, kialakulásának megfelelően kerültek bekapcsolásra.

A következő térképeken látható, hogy a generátorokat vármegyénként hány órán át kellett átlagosan üzemeltetni a vizsgált időszakban (1. kép), illetve a kialakult zivatarok milyen mértékben voltak veszélyesek, illetve mely területeket érintették (2. kép).

Forrás: NAK

A generátorok átlagos bekapcsolási időtartama vármegyei bontásban július 8. és július 21. között

 Meteorológiai adatok

A július 8-21. közötti időszakban példátlan hőhullám söpört végig az országon, több olyan nap is volt, amikor 40 °C fölé emelkedett a hőmérséklet. A hőség napról napra fokozódott, amit csak az elszórtan kialakuló záporok és zivatarok enyhítettek az időszak nagy részében. Július 9. és 17. között minden nap új hőmérsékleti rekordok születtek, mind a napi minimum hőmérsékletben, mind a napi maximum hőmérsékletben számos rekord dőlt meg. A legmelegebb július 16-án volt, amikor Kelebián 41,6 °C-ot mértek, ami csak 0,3 fokkal maradt el a magyarországi abszolút hőmérsékleti rekordtól (2007, Kiskunhalas, 41.9 °C).

Forrás: NAK

Jégkárveszélyességi térkép július 8. és július 21. között

Július 16-án hazánkat egy feloszló hidegfront érintette, amelynek előterében tetőzött a hőség is. A fronthoz kapcsolódóan a délelőtti órákban berobbant a légkör a Dunántúl északi részén és az Északi-középhegységben, több helyen alakultak ki hűsítő zivatarok, amelyeket számos térségben jégeső is kísért. A kora délutáni órákban a fővárostól északra kialakult egy rendkívül intenzív zivatarcella, – a zivatarfelhő teteje elérte a 12 500 méteres magasságot, és benne körülbelül -50°C volt a hőmérséklet – amelyből Vácegresről több helyen is tojás nagyságú jégről érkeztek jelentések, komoly károkat azonban nem okozott.

Július 17-én is folytatódott a zivataros időjárás hazánkban. Az előző naphoz hasonlóan Veresegyház térségében alakultak ki heves zivatarok, melyeket cseresznye, illetve dió nagyságú jég kísért. Az ország délkeleti részén − Orosházán és Kübekházán − is berobbantak a zivatarok, melyeket lokálisan nagyobb mennyiségű csapadék, illetve borsó, cseresznye méretű jég kísért. Az esti órákban Szentkirály térségében is olyan jégveszélyes cellák alakultak ki, amelyekből dió, tojás méretű jégdarabok hullottak.

Ez az év az extrémitások éve, mivel július 17-én már ötödik alkalommal mértek 14 ezer méter feletti felhőtető magasságot (június 22., június 26. és július 17.). Ilyen magasságban olyan alacsony hőmérsékleti viszonyok uralkodnak, hogy a jégmagvak pillanatok alatt képesek hatalmas méretűre hízni.

Hasonlóan a szupercellákhoz, ilyen szélsőséges időjárási körülmények között korlátozott a jégkármérséklő rendszer védekezése, azonban a kevésbé extrém zivatarfelhők esetében a rendszernek köszönhetően csak kisebb méretű jég kísérte a zivatarokat az országban. (https://www.nak.hu/szolgaltatasok/jeger/107479-szelsoseges-idojarasi-jelensegek)

Nem csak hazánkban alakult szélsőségesen az időjárás, hanem Európa több más területén is problémát okoztak a heves zivatarokat kísérő nagyobb méretű és mennyiségű jégszemek.

agrotrend.hu / NAK