Megkezdődött az idei érettségi vizsgasorozat kötelező része: ma reggel 9-től délután 13 óráig a magyar középszintű írásbeli van soron – kedden jön a matematika, aztán következik a történelem.
A következő témák szerepelnek a most zajló magyar írásbelin:
- Ady Endre
- Antigoné,
- grammatika,
- könyvekről szóló szöveg a szövegértésében, illetve lyukas szöveg,
- memoriterek,
- stílusok.
Az első feladatlapban jellemzően egy nyolcszáz-ezer szavas ismeretterjesztő szöveget, publicisztikai művet vagy ezek részletét kell elolvasni, majd ezek alapján megoldani a különböző feladatokat – részletezte az Eduline oktatási szakhonlap.
A szövegértési feladatok megoldásával 40 pont szerezhető, az irodalmi műveltségi teszttel pedig 20 – ez a típusú feladat újdonság, ez váltja a korábbi szövegalkotást.
Az első feladatsor megoldására 90 perc áll rendelkezésre.
Ezután jön a feladatlap második fele, amiben egy művet kell elemezni vagy egy témáról kifejteni bő véleményt, összehasonlító elemzés már nincs.
Érettségi: hányan vizsgáznak és hogyan?
Magyar nyelv és irodalomból középszinten 73 472, emelt szinten 2066 tanuló vizsgázik, összesen pedig több mint 49 ezer végzős középiskolás érettségizik.
A Magyar Közlönyben rögzítettek szerint valójában már május 3-án, pénteken elkezdődött az idei érettségizés a nemzetiségi nyelv és irodalommal, ám a kötelező tárgyak e hét hétfőjén, azaz ma startoltak.
Az Oktatási Hivatal tájékoztatója szerint öt tárgyból kötelező vizsgázni:
- magyar nyelv és irodalom,
- történelem,
- matematika,
- idegen nyelv – nemzetiségi nevelés-oktatásban részt vevők számára anyanyelv és irodalom,
- kötelezően választandó vizsgatárgy – szakgimnáziumban ez képesítő vizsgával is kiváltható, technikumban pedig helyette szakmai vizsgát kell tenni.
A kötelező és a kötelezően választandó mellett további vizsgatárgyakból is tehető érettségi vizsga – annál is inkább, mert korábban érettségizett személyek is tehetnek újabb érettségi vizsgát bármiből és bármely intézményben.
Mikor vannak az érettségi vizsgák?
Tavaly óta fontos és részben kellemes újdonság, hogy a kötelező tárgyak írásbeli vizsgái egy órával később, reggel kilenckor kezdődnek – a választott tárgyak startja viszont továbbra is lehet korábban.
Az összes vizsga teljes és részletes menetrendje megtekinthető az Oktatási Hivatal gyűjteményében. Fontos megjegyzés az érettségihez: amennyiben egy vizsga több részből áll, akkor mindegyik vizsgarészből legalább 12 százalékot teljesíteni kell, máskülönben elégtelen lesz az érdemjegy. Ha pedig már itt tartunk, érdemes átvenni azt is, hogy milyen százalékos teljesítményre milyen osztályzat jár az emelt, illetve középszintű vizsgákon.
Az írásbelik május 27-ig tartanak, ezeket követően az emelt szintű szóbeli vizsgák június 5-én kezdődnek, és június 12-ig tartanak. A középszintű szóbelik csak ez után következnek június 17. és július 3. között.
Milyen lesz a felsőoktatási felvételi pontszámítása?A mostani középszintű írásbelin akad olyan tárgy, amelynek az összpontozása 100, de olyan is, amelynek 117, úgyhogy nem kell egyből frászt kapni az esetleges különbségektől, azonban érdemes tájékozódni az eltérő számításokról az iskolában, kivált, mert a szóbelik értékelése is eltérő. Az idei felsőoktatási felvételi kapcsán fontos változás az is, hogy immár az egyetemek, főiskolák határozzák meg: milyen eredményekért, követelményekért adnak úgynevezett intézményi pontokat (legfeljebb 100 pontot) a tanulmányi és az érettségi pontok mellé (maximum 400 pont).
Mindenesetre a felsőoktatási felvételi ponthatárait várhatóan 2024. július 24-én hirdetik majd ki, addig lehet böngészgetni azt is, hogy melyik szak elvégzése után milyen kezdőfizetésre lehet számítani. |
