Huszár Mátyás a Duna, a Tisza, a Maros és a Körösök térképezője

Huszár Mátyás vízépítő mérnök, geodéta, táblabíró 1778-ban született Kisherestyénben. Diplomáját a pesti egyetem mérnöki szakán, az Institutum Geometricumban szerezte.

1802-ben az Esterházy család tatai birtokán dolgozott, 1806-tól 1808-ig Szatmárnémeti hites mérnöke volt, majd 1818-ban a Körös-szabályozás igazgató mérnöke lett Nagyváradon.

Fotó: Wikipedia

1823-ban a Duna felvételéhez rendelték ki igazgató-mérnöki beosztásban. Lejtmérési munkálatait Bogovich Károllyal és Holecz Andrással úgy egyeztette, a Hortobágyon és a Veresnádon át egységes szintezési hálózatot hoztak létre Nagyszőlőstől Szegedig. 1824-ben hajózási felügyelő.

Nagyváradon hunyt el 65 évesen, 1843. március 10-én.

Munkássága

• Elkészítette a Tiszántúl folyó-szabályozásának tervét.
• Elsőnek térképezte fel a Dunát, a Marost, a Tiszát és a Körösöket.
• Szintező műszert tervezett állványzattal és mikrométeres csavarral.
• Kezdeményezésére vezették be a tízes számrendszert a szintezőléceken s általában a geodéziai gyakorlatban

Nevét viseli Szegeden a Huszár Mátyás rakpart.

A Duna folyamnak hydrographiai hydrometriai átnézeti térképe. Dévénytől Gutorig.

A Duna folyamnak hydrographiai hydrometriai átnézeti térképe. Dévénytől Gutorig. (Magyar Vízügyi Múzeum)

1782-től az Institutum Geometricum hydrometriai fakultásán a világon az elsők között képezték ki a vízmérnököket. Előbb Huszár Mátyás, majd Vásárhelyi Pál vezetésével ezek a mérnökök felmérték és beszintezték a Dunát és annak közvetlen partvidékét. A térkép, mely a Dunának Dévénytől Gutorig terjedő szakaszát ábrázolja, és folyószabályozási műveleteket is feltüntet, az ő munkájuk alapján készült. A hajózó út biztonságát szolgáló meder-lezárásokat, meder-szűkítéseket és a víz sodrának megterelését célzó, úgynevezett sarkantyúkat jelöli. Ezeket a Pozsony és Gönyű közötti meder-átalakítási munkálatokat 1831-ben kezdték, és 1845-ben fejezték be. Lépték: 1:300. Nyelv: magyar

(Forrás: https://hu.museum-digital.org/object/874556)

agrotrend.hu / Wikipedia