Hazánkban is veszélyt jelenthet a japán cserebogár

A széles gazdanövénykörrel rendelkező japán cserebogár (mind az imágó, mind a lárva) őshazáján kívül jelentős kárt okoz.

Forrás: EPPO

A japán cserebogár (Popillia japonica) Japánban és Oroszország távol-keleti területein őshonos. Jelentős kárt hazájában nem okoz, mivel természetes ellenségei a populációt alacsony szinten tartják. Emellett más cserebogár fajokkal is versenyeznie kell, melyek jelentősebb károsítók. Azonban őshazáján kívül jelentős kárt okoz. Ebben az is szerepet játszik, hogy széles gazdanövénykörrel rendelkezik. Több mint 400 különböző gazdanövénye ismert, többek között a kukorica, a szója, a szőlő, a csonthéjasok, a rózsa, a haszon- és díszgyep.

Először 1916-ban egy Riverton környéki (USA, New Jersey) faiskolában okozott kárt. Azóta a tagállamok széles körében elterjedt, és jelentős kártevővé vált.  Feltehetően lárvaként szaporítóanyaggal érkezett a kártevő Japánból a kontinensre. Európában először 2014-ben Olaszországban jelent meg. Három évvel később Svájcban észlelték a károsítót, majd Portugáliában, Németországban és Szlovéniában is igazolták a jelenlétét. Megjelenésében, betelepedésében az emberi tevékenységnek, főként a személy- és áruszállításnak van jelentős szerepe. Hazánkban még nincs jelen a károsító, de potenciális veszélyt jelent.

forrás: EPPO

Évente egy nemzedéke fejlődik ki. Lárva alakban a talajban telel át. A kifejlett egyedek rajzása május közepe és augusztus közepe között jellemző. Mind a lárva mind az imágó jelentős kárt okoz. A lárva főként a hajszálgyökerekkel táplálkozik, amivel a növény víz- és tápanyagellátása felborul. További problémát jelent, hogy a lárvákat erdei vadak előszeretettel fogyasztják, amivel a kártétel súlyosbodik. Az imágó a levelek, sőt a virágok és a gyümölcsök megrágásával is jelentős károkat okoz. A lombon okozott kártétel könnyen felismerhető, mivel a bogarak csak a levélerek közötti szövetet fogyasztják el. Nagy egyedsűrűség esetében akár tarrágást is okozhatnak. Ugyanakkor az érett gyümölcsök, mint például a szilva, a málna, az alma, valamint a rózsavirág is kedvelt tápláléka.

A japán cserebogár zárlati kártevő az Európai Unióban. Amennyiben japán cserebogárral vagy más nem-honos károsítóval és az általuk okozott károkkal találkoznak, kérjük, sürgősen jelentsék azt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak (novenyegeszsegugy@nebih.gov.hu), vagy az illetékes vármegyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztályának (https://kormanyhivatalok.hu/kormanyhivatalok). Fontos tudni, hogy a hazánkban előforduló cserebogár fajokkal könnyen összetéveszthető a zárlati kártevő. A lárva csak mikroszkópos vizsgálat alapján különíthető el más fajoktól. Az imágó feje és tora fémes zöld színű, míg szárnyfedője rézbarna. A potroh mindkét oldalán jellegzetes fehér szőrcsomókból álló mintázat húzódik, melyek alapján könnyen megkülönböztethető a kifejlett japán cserebogár más cserebogaraktól.

Agrotrend.hu/ FruitVeb