Hatékonyságjavítással és digitalizációval a külföldi dömping ellen

Öt éven belül kiszorulhatnak a magyar termékek a hazai boltok polcairól, ha nem érjük el a környező országok hatékonysági szintjét – hangzott el az Agrárközösség legutóbbi szakmai rendezvényén. A háborús helyzet, az uniós támogatási rendszer bizonytalanságai és a globálisan növekvő fogyasztói igények kényszerpályára állították a magyar mezőgazdaságot. A szakmai szervezet szerint a túlélés záloga a technológiai váltás és a hazai feldolgozóipar megerősítése.

A magyar agrárium és élelmiszeripar szereplői számára az idei év az alkalmazkodásról és a stratégiai fejlesztésekről kell, hogy szóljon. Az Agrárközösség által szervezett három állomásos, évnyitó szakmai esemény célja az volt, hogy olyan konkrét megoldásokat és inspirációt adjon a gazdálkodóknak, amelyekkel közvetlenül javíthatják hatékonyságukat és csökkenthetik költségeiket. A résztvevők hangsúlyozták: a hatékony termelés a biztosítéka annak, hogy az élelmiszerárak stabilak maradjanak, a minőség pedig folyamatosan javuljon.

Versenyfutás az idővel és a külföldi importtal

A rendezvénysorozat egyik legfontosabb üzenete a magyar termékek versenyképességének megőrzése volt. A szakértők figyelmeztettek, hogy a lengyel és szlovák termelők hatékonysága, az olcsóbb román munkaerő és az ottani nagy léptékű fejlesztések, a cseh élelmiszerfeldolgozási kapacitás, komoly fenyegetést jelent a hazai piacra.

„Alapvetően kevesek vagyunk ahhoz, hogy globális folyamatokat egyedül megfordítsunk, de azért dolgozunk, hogy a magyar élelmiszertermelés fennmaradjon” – hangsúlyozta Török Zoltán, az Agrárközösség ügyvezetője. „Ha nem érjük el ugyanazt a hatékonysági szintet, amit a külföldi piacok hoznak, akkor öt év múlva már nem magyar termékeket, hanem lengyel és szlovák árut fogunk találni a polcokon. A megoldás az lehet, hogy ne csak az alapanyag-termelést tartsuk itthon, hanem a feldolgozást és a csomagolást is. Ne adjuk el külföldre az alapanyagot azért, hogy aztán drágábban, feldolgozott termékként vásároljuk vissza!” – hangsúlyozta.

Pályázati lehetőségek és finanszírozási stabilitás

A 2024 második felében elindult Közös Agrárpolitika (KAP) pályázatai kulcsszerepet játszanak a fejlesztésekben. 2026 a pályázati eredményhirdetés, a megvalósítás és az eredmények éve lesz, ahol a hangsúly a precíziós gazdálkodáson és az automatizáláson van.

Az Agrárközösség rendezvénysorozatán elhangzott, hogy az agrárolló 119,2 százalékkal zárult 2025 végén, ami árindex-alapon azt jelzi, hogy a termelői árak emelkedése összességében meghaladta a ráfordításokét – ugyanakkor a volumen visszaesése és az ágazati sokkok (járvány, aszály) miatt sok gazdaságnál ez nem jelentett javuló jövedelmezőséget.

„Nagyon nehéz év volt ez a magyar mezőgazdaság számára és idén sem lesz könnyebb a dolgunk, hiszen úgy nyitottuk az évet, hogy az EU aláírta a szabadkereskedelmi egyezményt a dél-amerikai államokkal, amely a teljes uniós mezőgazdaságra nagy hatással lesz.”

A fejlesztésekhez elengedhetetlen a stabil banki háttér is. Az eseményen részt vett Szabó István az OTP Agrár igazgatója is, aki beszámolt a finanszírozási környezet aktualitásairól, segítve a gazdákat a hiteltermékek és a támogatások optimális összehangolásában:
„A következő 2–3 évben 2.500–3.000 milliárd forintnyi agrárberuházás valósulhat meg. A beruházási támogatások kihasználása nem csupán pénzügyi segítség, hanem valódi versenyelőnyt jelent. Azok a vállalkozások, amelyek időben elindítják beruházásaikat, legyen szó korszerű technológiáról, öntözés fejlesztéséről, állattartótelep modernizációról vagy élelmiszeripari bővítésről, automatizálásról – stabilabban vészelhetik át a piaci ingadozásokat, és megerősödve kerülhetnek ki a válságokból.”

Költséghatékony csúcstechnológia a földeken

A munkaerőhiány és a szűkülő erőforrások miatt az automatizálás már nem választás az ágazatban. Az Agrárközösség rendezvényén bemutatkozott az ABZ Innovation Kft. egyetlen magyar gyártású mezőgazdasági drónja.

„A technológia iránti hatalmas érdeklődés igazolja, hogy a termelők nyitottak az olyan innovációkra, amelyekkel precízebben és költséghatékonyabban végezhetik el a szántóföldi munkákat” – fogalmazott Keczer Máté, a cég ügyvezetője.

Az ABZ rendszereit intenzív, valós körülményekre tervezték. A mezőgazdaságban a permetező és szóró drónok lehetővé teszik a növényvédő szerek és műtrágyák precízebb kijuttatását, csökkentve a vegyszer- és vízhasználatot, valamint segítve a munkaerőhiány kezelését a gyümölcsösökben és más magas értékű mezőgazdasági kultúrákban.

Ingyenes tudásmegosztás és egyetemi együttműködés

A jövő agráriuma elképzelhetetlen folyamatos tanulás nélkül. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) képviselői a rendezvényen mutatták be azt a kutatási és implementációs projektet, amely ingyenes tanulási felületet és mintaprogramokat biztosít a gazdálkodók számára. A kezdeményezés lehetővé teszi, hogy a legfrissebb tudományos eredmények közvetlenül és költségmentesen jussanak el a gyakorlati szakemberekhez.

A technológiai és pályázati kérdések mellett az adminisztratív és adózási biztonság is központi téma volt az Agrárközösség RoadShow-ján. Az adószakértők felhívták a figyelmet azokra a legújabb jogszabályi változásokra, amelyek alapvetően befolyásolják a gazdaságok jövedelmezőségét. Elhangzott, hogy a változások jelentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy a jövedelmek növekedjenek, kedvezőbb adózási feltételek mellett lehessen munkát végezni az idei évben is.

Az Agrárközösség azt vallja, hogy a hatékonyságjavítás, a digitalizáció és a hazai feldolgozottság növelése az a hármas egység, amely képes stabilizálni a szektort a politikai és piaci viszontagságok közepette is. A rendezvényen bemutatott megoldások – a dróntechnológiától az ingyenes egyetemi képzésekig – mind azt a célt szolgálják, hogy a magyar mezőgazdaság ne csak túlélője, hanem nyertese legyen a következő évek átalakulásának.

Agrotrend.hu/ agrárközösség