Erre lehet számítani a gabonapiacon az aszály hatására

Az Amerikai Egyesült Államok földművelésügyi minisztériuma (USDA) a globális gabonatermelés 2,4 százalékos növekedését prognosztizálja a 2025/2026-os szezonra, ezzel elérve a 2,358 milliárd tonnát. A búzatermelés becslésük szerint 1,1 százalékkal fog nőni, a növekedés elsősorban az Európai Uniónak és az Egyesült Királyságnak köszönhető. Ezzel szemben az Egyesült Államokban és Ausztráliában csökkenést vetít előre. Az USDA előrejelzése szerint a többi gabona globális termelése is nőni fog, várhatóan 3,1 százalékkal. Az EU prognózisa szerint a teljes gabonatermelés 282,9 millió tonna lesz (+3,3 millió tonna a májusi értékhez képest), ami 10,8 százalékkal magasabb az előző évhez képest és 4,1 százalékkal haladja meg az ötéves átlagot.

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) előrejelzése szerint a globális gabonakereskedelem várhatóan eléri a 486,9 millió tonnát a 2025/26 os szezonban, ami 1,2 százalékos növekedést jelent a megelőző évhez képest. A búzaexport valószínűleg növekedni fog, ezzel szemben a kukoricakereskedelem kismértékben csökken, míg az árpa és a cirok kereskedelme szintén emelkedni fog.

Mindeközben az árakkal és az idei évvel mi a helyzet?

Az árak vegyes képet mutatnak világszinten. Az FAO gabonaár-indexe júniusban 1,5 százalékkal csökkent az előző hónaphoz képest. A kukorica világpiaci ára már második hónapja meredeken csökkent Argentína és Brazília bőséges kínálata miatt, emellett a cirok és az árpa árak is csökkentek. Ezzel szemben a búza ára emelkedett az EU, az Oroszországi Föderáció és az Amerikai Egyesült Államok egyes részein tapasztalt időjárási viszonyok miatt.

A Magyarországon is tomboló hőség kihatott Európa más országaira is. Ettől függetlenül az őszi vetésű növények általánosságban véve ellenállóak maradtak, összességében jó terméskilátások várhatók EU-szinten, sőt Spanyolországban, Portugáliában, Romániában, Bulgáriában, Görögországban és a balti államokban várakozáson felüliek is lehetnek az Európai Bizottság kutatóközpontjának (Joint Venture Research = JRC) jelentése szerint. Tavasszal már körülbelül 50 százalékkal kevesebb csapadék esett, a tartós vízhiány többek között Nyugat-Belgiumot, Közép Franciaországot, Kelet-Németországot, Nyugat-Lengyelországot és Magyarországot érintette negatívan, különösen a tavaszi vetésű kultúrákat. A június közepi Kombinált Aszálymutató (CDI) lassan javuló aszályos körülményeket mutatott Közép Európában, míg Kelet-Európában a helyzet folyamatosan romlott. Ezzel szemben Észak-Olaszországban az őszi vetésű növények esetében a túl sok csapadék miatt várható terméshozam-csökkenés. A hőség és az aszály hatásai Kelet-Ukrajnában is látványosak, ahol a száraz tél és/vagy tavasz kedvezőtlen termesztési körülményeket eredményezett, a terméshozam-előrejelzések az ötéves átlag alattiak.

Idehaza is megkezdődtek az aratási munkálatok. Az előzetes prognózisok szerint a búza országos termésátlaga 5 tonna/hektár körül várható, jelenleg a munkálatok a felénél tartanak. Az őszi árpa aratása már be is fejeződött, országos termésátlag 5,6 tonna/hektár. A kukorica már kevésbé érte el a várakozásainkat, az aszály jelentős terméskiesés lesz. A közelmúltban lehullott csapadék a Dunántúlon megfelelő mennyiség volt, helyenként a közepesnél jobb termésátlagok is várhatók. Az Alföldön azonban sokkal kevesebb csapadék volt, továbbá ami esett az is már későn érkezett. A talaj felső egy méteres rétegében a vízhiány az eső előtti hétvégén országosan jelentős mértékű volt, 112-176 mm közötti, ezen a helyzeten az eső valamelyest javított. Míg elsősorban a Nyugat-Dunántúlon a vízhiány lefeleződött, addig a Dél-Alföldön alig 20 mm-rel javult csak a helyzet.

Az utóbbi hetekben a búza ára folyamatosan nőtt, június harmadik hetében átlagosan 80,7 ezer forint/tonna áfa és szállítási költség nélküli termelői áron kereskedtek az étkezési búzával, a takarmánybúza 77,3 ezer forint volt az Agrárközgazdasági Intézet árinformációs rendszerének jelentése (AKI PÁIR) szerint. Ugyanekkor 79 ezer forint/tonna termelői áron cserélt gazdát a takarmánykukorica. Mivel a kukorica iránti kereslet folyamatosan nő, azonban az aszály több országban is készletcsökkenést okoz, ezért a világpiaci árak vélhetően növekedni fognak.

Import és export

Magyarországon a gabonafélék exportértéke 27, mennyiségben 37 százalékkal volt kevesebb 2025 januártól májusig tartó időszakban az előző év azonos időszakhoz képest. Az import értéke ebben az időszakan 7,4 százalékkal volt alacsonyabb, míg mennyiségben 65 százalékkal volt magasabb, mint a bázisidőszakban. A vizsgált időszakban a legnagyobb mennyiségben búzát értékesítettek külpiacokon, összesen 1,1 millió tonnát. Emellett kukoricát 1 millió, árpát 158 ezer tonnát vittek ki. A búzaexport 49 százaléka Olaszországba került, további 21,8 százalék Ausztriába és 12,4 százalék került Németországba. A kukoricaexport fő célpiacai Olaszország (45,6%), Hollandia (29,3%) és Ausztria (10,3%) voltak. Az árpa fő felvevő piacai Olaszország (54,3%), Ausztria (16,4%) és Németország (7,3%) voltak ebben az időszakban.

A fenti adatokból is látszik, hogy a legfontosabb exportpiacunk Olaszország, a kivitel felét szállítjuk oda, elsősorban a prémium minőségű gabonát. Csak abban az esetben van exportlehetőségünk, ha a közeli piacokat célozzuk meg az elsősosztályú kalászosokkal.

Forrás: KSH

Szerző: Dr. Németh Szilvia Agrárszakértő, OTP Agrárgazdasági Értékesítési Igazgatóság