Emelkedhet a palackok betétdíja egy uniós szabály miatt

A szigorodó környezetvédelmi előírások miatti áremelkedés akár hazánkat is elérheti. Drágulhatnak a PET-palackok az újrahasznosított alapanyagok kötelező használata miatt.

A következő években több lépcsőben szigorodnak a műanyag csomagolóanyagokra vonatkozó uniós környezetvédelmi előírások. Ennek egyik legsúlyosabb következménye lehet, hogy várhatóan emelkedik a PET-palackok ára. Idén januártól ugyanis az egyszer használatos palackokhoz kötelező 25 százalék újrahasznosított alapanyagot használni. Ez jelentősen növeli a költségeket, hiszen így drágább lesz a gyártás is. Egyúttal a betétdíj is drágulhat.

PET-palack: emelkedhet az 50 forintos betétdíj

Új szabályozás lép életbe idén áprilisban, aminek a célja az, hogy a gyártókat pontos és határidőben történő adatszolgáltatásra ösztönözze, ami a hulladékgazdálkodási rendszer átláthatóságát és hatékonyságát segíti elő, nem utolsósorban arra ösztönzi a gyártókat, hogy felelősséget vállaljanak a hulladékkezelési kötelezettségeikért, ezzel hozzájárulva a fenntartható erőforrás-gazdálkodás mellett a körforgásos gazdaság céljainak megvalósításához.

A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR) keretében a gyártóknak negyedévente adatot kell szolgáltatniuk a forgalomba hozott körforgásos termékek mennyiségével kapcsolatban, ha pedig mulasztanak, esetleg valótlan adatokat adnak meg, akkor április elsejétől büntetést kapnak.

A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer célja többek között az, hogy a hulladékkezelési költségeket ne más viselje, hanem azok a vállalatok, amelyek termékei kitermelik a hulladékot. A több mint másfél éve bevezetett rendszerben a gyártó nemcsak regisztrál a Mohu és az OKIR rendszereibe, hanem kötelesek pontos adatokat is szolgáltatni a forgalomba hozott termékek mennyiségéről, hogy utána ennek megfelelően határidőre fizessék be a rájuk eső kiterjesztett gyártói felelősségi díjat.

Megdőlt a tavalyi palackrekord

Az elmúlt fél évben több mint egymilliárd műanyag palackot, fémdobozt és üveget váltottak vissza Magyarországon; tavaly karácsony és újév között több napon is 10 millió felett volt a napi visszaváltások száma, ami megdöntötte az addigi tavaly augusztusi 8 milliós rekordot – közölte a Mohu. Ráadásul a főváros után a legtöbb palackot Debrecenben, Szegeden és Miskolcon váltották vissza.

A legnépszerűbb visszaváltási nap pedig a szombat. A vásárlók körében továbbra is a bolti utalvány a legnépszerűbb visszaigénylési mód, ilyen formában több mint 40 milliárd forintot fizetett vissza a Mohu. Európában egyedülálló módon a visszaváltási díj közvetlenül bankszámlára is kérhető, a fogyasztók mintegy 16 százaléka él ezzel a lehetőséggel.

A zöldségpultot is érinti a változás

A zöldség-gyümölcs kereskedelmet ugyancsak érinti az új uniós szabályozás: a nagy üzletekben másfél kilogramm alatt tilos lesz műanyag csomagolást használni. Emiatt arra számítanak, hogy vagy megszűnnek az egységcsomagok, vagy pedig elterjednek az alternatív, főként papíralapú csomagolóanyagok.

Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat tavaly októberben közölt adatai szerint:

• 83,4 millió tonna csomagolási hulladék keletkezett 2022-ben. Lakosonként 186,5 kilogramm, ami 3,6 kilogrammal kevesebb, mint 2021-ben. De 31,7 kilogrammos növekedés 2012-höz képest.
• Az unióban a 2022-ben keletkezett összes csomagolási hulladék 41 százaléka papír és karton volt, 19 százaléka műanyag, 19 százaléka üveg, 16 százaléka fa és 5 százaléka pedig fém.
• Minden uniós lakos 2022-ben átlagosan 36,1 kilogramm műanyag csomagolási hulladékot termelt, ebből 14,7 kilogrammot hasznosítottak újra.
• Tízéves viszonylatban, 2012 és 2022 között a keletkező műanyag csomagolási hulladék mennyisége fejenként 7,6 kilogrammal, annak újrahasznosított mennyisége 4 kilogrammal nőtt.

agrotrend.hu / Világgazdaság