Egy egzotikus fűszer és dísznövény, amely hazánkban is megél

Aki a szecsuáni borsról hallott már, az egy kínai fűszernövényre gondol, és kevesen tudják, hogy néhány gyógy-kozmetikumnak is az alapanyaga. A szecsuáni bors névhez több, a Zanthoxylum nemzetségbe tartozó növény tartozik, ilyen a Z. bungeanum, Z. alatum, Z. simulans. Ezek mind hasonló kinézetű fajok, az illatuk pedig szinte azonos. A simulans kisebb fává nő, az alatum pedig metszés nélkül már tőből elágazik, tehát természetes formája bokor. Ennek jellegzetessége, hogy nem csak a törzsén és a vesszőkön, hanem még a levél lemezein is tüskék vannak, ami igen látványossá teszi a növényt. A kert madarainak is jót teszünk, ha ilyet ültetünk, mert a magját kifejezetten szeretik, és bár az egész növénynek van egy jellegzetes fűszeres illata, ez sem zavarja őket, mert a sűrű ágrendszer és a sok szúrós vessző és levél között, azok védelmében szívesen tartózkodnak és raknak fészket. E fűszer neve onnan ered, hogy eredeti hazája Szecsuán tartományban van.

A szecsuáni bors a hagyományos kínai orvoslás egyik alapanyaga, a felhasznált növényi rész a 4-5 mm átmérőjű barnásvörös, nagy olaj tartalmú, szárított, szártalanított terméshéj. Íze jellegzetesen citrusosan csípős, önmagában kóstolva bizsergeti a nyelvet. Angol neve sechuan pepper, ennek a fordítása lehet a magyar név, noha a közismert fekete borshoz botanikai szempontból semmi köze.

Fűszer, számos gyógyhatással

Sok fűszerkeverék alkotója, ilyen többek között a kínai ötfűszer keverék, vagy a gomasio, stb. Magában is kapható egészben, és őrölve is. Az ételekhez adva „ázsiai ízt” kölcsönöz azoknak már igen kis mennyiségben. A gyömbér és a fahéj jól illik hozzá, emiatt tenger gyümölcseihez és desszertekhez is alkalmas hozzávaló. Viszketést csillapító hatásának köszönhetően több termék alapanyagául is szolgál, amelyeket ekcéma, pikkelysömör kezelésére alkalmazzák. Krémsamponokban és ránctalanító hatású krémekben is megtalálható a hatóanyaga.

Humán vizsgálatok során a szecsuáni bors viszketéscsillapító hatásával kapcsolatban az átmeneti ránctalanító hatása is tudományosan igazolt lett. A növényben található egyik vegyület ígéretes lehet az Alzheimer-kór kezelésére, ezért az erre irányuló kutatások jelenleg is folynak. Azt pedig már teszttel eredményesen igazolták, hogy az ebben a kórban szenvedő állatok tanulási képessége is javult, miután a hatóanyaggal kezelték őket. A szecsuáni bors jó hatással van a koleszterin-, és vérzsírszintre is. Állatkísérletek során, ha a szecsuáni bors kivonatát adták elhízott egereknek, akkor az egyik ismert koleszterin csökkentő gyógyszer hatóanyagához a szimvasztatin-hoz hasonló hatást értek el. A terméshéjban megtalálható alkilamid vegyületek közül főleg a szanshool-nak köszönhető a fűszer csípős íze, valamint a helyi érzéstelenítő és viszketés csillapító hatása. A szecsuáni bors a benne lévő flavonoidok gyulladáscsökkentő hatása miatt mérsékelheti az irritábilis bél szindróma tüneteit.

Hazánkban is hazára lelhetne

A szecsuáni bors növények könnyen szaporíthatók magról, csak a vetést megelőzően hideghatásnak kell érnie a magokat. Ezt a téli időszak megoldja, így a legegyszerűbb a növények alatt kikelő kis magoncokat tavasszal, vagy ősszel átültetni. Hajtásdugványról is szaporítható, de mivel a magja gyorsan és jó arányban csírázik, azzal egyszerűbb. A növény gyorsan fejlődik, kártevője, kórokozója nincs jelenleg, és szerencsére nem is invazív. Nagyobb cserépben, vagy dézsában is tartható, csak ebben az esetben rendszeres metszést igényel, hogy a gyökér és lomb aránya ideális maradjon. Gyorsan fejlődik, és már fiatal 2-3 éves korától terem, ezért hamar megkóstolhatjuk a maghéjait.

Öntözni elég csak a kiültetést követő időszakban, mert később már „önellátó” lesz, nem vízigényes. A díszkertbe is nyugodtan ültethetjük, mert kimondottan szép növény. Ősszel a piros maghéjak is díszlenek rajta. Amennyiben sikerül egyenletesen és jól benapozott helyre ültetni, ahol a fényt bőven és minden irányból egyenlően kapja, akkor metszés nélkül is szimmetrikus és kompakt formát nevelnek a szecsuáni bors növények.

A Z. simulans faj, ami kis fává nő lombhullató, de szúrós ágai télen is jól mutatnak. A Z. alatum-ot is érdemes a díszkertbe telepíteni – annak ellenére hogy fűszerként haszonnövénynek számít – , mert ennek a lombja félörökzöld, azaz ha nincsenek hosszan tartó fagyos napok, akkor a lombja télen is megmarad. Kemény teleken a lombját lehullajtja és ebben az esetben tavasszal lombosodik ki újra. Ez a növény is jó példa arra, hogy érdemes lenne a földrajzi és éghajlati viszonyok alapján a hazánkhoz hasonló területekről megismerni és használni az olyan növényfajokat, melyek nálunk is problémamentesen termeszthetők. Az amerikai és az ázsiai kontinensen is vannak olyan területek, melyek éghajlata, időjárási viszonyai szinte a mienkkel megegyezők, tehát az ott őshonos fajok, nálunk is egyszerűen megélnek.

agrotrend.hu / OTP Agrár