DélKerTÉSZ: Így veszik fel a harcot a klímaváltozással a magyar zöldségtermelők

Jelentős beruházásokra van szükség ahhoz, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű magyar zöldség és gyümölcs legyen elérhető a magyar boltok polcain. Az egyre gyakoribb extrém időjárásnak ugyanis drámai hatása tud lenni a megtermelt mennyiségre, a klímaváltozás hatásait pedig csak technológiai fejlesztésekkel lehet tompítani – derült ki a 450 szentesi termelőt tömörítő DélKerTÉSZ összefoglalójából. Ilyenek lehetnek például a különböző párásító, árnyékoló berendezések is, a mesterséges intelligencia pedig abban segíthet, hogy a termelők gyorsabban tudjanak beavatkozni és reagálni a klimatikus körülményekre.

Stabil lábakon állt a beföldi értékesítés azonban az extrém hőség rendkívüli kihívásokat jelentett a tavalyi szezonban a 450 szentesi zöldségtermelőt tömörítő DélKerTÉSZ-nek. Az idei szezonban kihívást jelent, hogy a bizonytalan árfolyam miatt nehezen lehet tervezni – derült ki a szövetkezet összefoglalójából.

„A szövetkezet főként paradicsomot és paprikát termesztő tagjai 2024-ben 56,4 ezer tonna zöldséget értékesítettek, ami 11 százalékos, 6,7 ezer tonnás csökkenést jelent az egy évvel korábbihoz képest. Az úgynevezett frisspiaci termékeknél – a paprikánál és paradicsomnál – 25 ezer tonnát értékesítettek. A frisspiaci termékek 50 százaléka egyébként paprikaféle, 49 százaléka paradicsom, a többi pedig többek között uborka vagy káposztaféle volt tavaly. A zöldség és gyümölcs értékesítéséből származó árbevétel 19,2 milliárd forintra rúgott 2024-ben, ez éves szinten 2,8 milliárd forintos csökkenést jelent éves szinten” – mondta Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke.

Nehéz helyzetet teremtett a forróság

„A termelőknek 2,5 milliárd forinttal kevesebbet tudtunk fizetni mint 2023-ban. Éves szinten ugyanis a termelői árak a frisspiaci termékek közül a paprikaféléknél 3-5 százalékkal növekedtek, míg a paradicsomféléknél 2-5 százalékkal, a paradicsomkülönlegességeknél közel 15 százalékkal csökkentek. A DélKerTÉSZ-nél a zöldség- és gyümölcsértékesítésből származó nettó árbevétel 19,2 milliárd forint volt 2024-ben, ami éves szinten 13 százalékos csökkenést jelentett. Az árbevétel csökkenését az augusztus-szeptember hónapokban tapasztalt kiugróan magas hőstressz miatti óriási mennyiségi kiesés okozta – tette hozzá Nagypéter Sándor.

A magyar termelőknek fontos, hogy a világpiaci árak mellett kell hatékonynak és versenyképesnek lenniük, kellő hozamot kell elérni magas minőség mellett. Az importnyomás 2024 egészében erős volt: a kápia paprikából például egész évben ott volt az import a boltokban, magyar termelés mennyiségben nem volt elég.

A szakember szerint, ha a tavalyi évhez képest a termelők elvégzik a szükséges, klíma elleni védekezéseket, akkor jobb mennyiséget tudnak értékesíteni idén. A tavalyi évről elmondta, hogy az év első felében a mennyiség és a minőség is rendben volt, illetve a belföldi áruházlánci értékesítés stabil lábakon állt.

Egyre fontosabb a klíma elleni védekezés – segíthet az AI

Nyáron azonban az extrém hőség tönkretette a fóliás és üvegházi állományokat, ami jelentős mennyiségbeli visszaesést okozott. Augusztustól bezuhant a termelt mennyiség, jelentős áruhiány volt, és a paradicsom különösen rossz évet zárt. „A tavalyihoz hasonló augusztusunk még nem volt. Ezekből is jól látszik, hogy az extrém időjárásnak milyen drámai hatása tud lenni a megtermelt mennyiségre. Annak érdekében, hogy a magyar termelők megfelelő mennyiségű és minőségű hazai zöldséggel és gyümölccsel tudják ellátni az országot, elengedhetetlenek a korszerűsítések és a fejlesztések” – tette hozzá Nagypéter Sándor.

Szentes fontos hajtató körzet, ennek az innovatív termesztési formának köszönhetően szabályozott környezetben, precíz, szinte izolált környezeti viszonyok mellett – többek között termálvízzel fűtött zöldségházakban – tudnak a zöldségek fejlődni. Az időjárás hatásai alól azonban így sem tudják teljesen függetleníteni magukat a termelők. A forróságban például a zöldségházakban szükség van megfelelő szellőztetésre, párásító berendezésekre, árnyékolásra, automata öntözőberendezésekre, extrém forróságban pedig akár lassan már Magyarországon is felmerülhet az igény a hűtésre.

A klíma-, és egyébként a tápanyagszabályozásban is sokat segít a termelőknek a mesterséges intelligencia. Az időjárás-előrejelzésből modellezve ugyanis sokkal gyorsabban tudnak beavatkozni, és reagálni a klimatikus körülményekre, illetve ideális körülményeket teremteni a növényeknek például szellőztetéssel, árnyékolás, tápoldatozással. A növényházi monitoring rendszer figyelemmel kíséri a külső hőmérsékletet, páratartalmat, de azt is nézi, hogy az öntözés során a növény hogyan vette fel a vizet, tápanyagot, így sokkal könnyebb időben beavatkozni.

Beindult a szemléletváltás

Nagypéter Sándor szerint beindult egy szemléletváltás a termelőknél: a DélKerTÉSZ-nél ugyan eddig is kiemelt szerepet kapott a folyamatos fejlesztés és a versenyképesség fokozása, de a klimatikus helyzet már tényleg minden termelő számára megmutatta, hogy a szélsőséges időjárási viszonyok egyre gyakoribbak lesznek, ezeknek a hatásait pedig technológiai fejlesztésekkel lehet tompítani. Ehhez pedig megfelelő támogatásra és kedvező finanszírozási feltételekre van szükség. A DélKerTÉSZ ezért tavaly 2 milliárd forinttal, idén pedig 1,6 milliárd forintértékben támogatja a beruházásokat. Amennyiben a tavalyi KAP kertészeti pályázatok nyernek, tagjainknál üvegházfejlesztések indulhatnak el, és mintegy 10 hektárnyi új felület jöhet létre.

Mindez azt jól mutatja, hogy a kistermelők önmagukban nem tudják ezeket a fejlesztéseket megoldani, de a TÉSZ keretében sokkal jobban tudják fokozni a versenyképességüket.

Szükség van idénymunkásokra

A fejlesztések mellett képzett kertészekre és idénymunkásokra is szükség van a hatékony termeléshez. Az egyszerűsített foglalkoztatás változása azonban a termelők számára komoly problémát jelent. Eddig foglalkoztatóként 120 napot lehetett idénymunkásként vállalni, 2025 júliusától azonban ez lényegesen lecsökken. Nagypéter Sándor szerint az egyszerűsített foglalkozás sokaknak a mentsvára, adott egy rugalmasságot, és segítette a munkába való integrálást. Az egyszerűsített foglalkozás korlátozása csökkentené annak a lehetőségét, hogy magyar munkaerővel tudjanak dolgozni a kertészetek. Pozitív változás, hogy törvénymódosítás van folyamatban, hogy a 120 napon túl további 90 napot is lehet ebben a foglalkoztatási viszonyban alkalmazni ezeket a munkavállalókat.

Az idei várakozásokról Nagypéter Sándor elmondta, hogy a DélKerTÉSZ termelői erősek a belföldi piacon, külpiacokon pedig komoly lehetőségeket látnak: jelentős ugyanis az igény a magyar paprika- és paradicsomfélékre.  Bár a hazai piacon továbbra is jellemző, hogy a magyar vásárlók elsősorban az akciós termékeket keresik, a DélKerTÉSZ 2025-ben óvatos emelkedésre számít a zöldség- és gyümölcsfogyasztásban, ami lassan visszatérhet a 2019-es szintre. A szövetkezet vezetője szerint a fogyasztás bővülését segítheti, hogy tervek szerint a nyugdíjasok áfamentesen vehetnek zöldségeket és gyümölcsöket, ez ugyanis extra keresletet generálhat a piacon.

—

A DélKerTÉSZ-ről

A Délalföldi Kertészek Szövetkezete 2002-ben alakult meg, és közel 500 szövetkezeti tagjának – szentesi és környékbeli termelők, családi gazdaságok, társvállalkozók – termelő tevékenységét fogja össze. A DélKerTÉSZ a legnagyobb termelő és értékesítő szövetkezet Magyarországon. A kínálat nagy részét a paprikafélék (étkezési fehér paprika, kápia paprika, hegyes erős paprika) alkotják, de emellett paradicsomot, kígyóuborkát, fejes káposztát és kínai kelt is termesztenek. 2021 decemberében a szentesi paprika – ide tartozik a fehér töltenivaló (TV), a hegyes erős, a kápia és paradicsomalakú paprika – bekerült a Hungarikumok közé.

Agrotrend.hu/ Délkertész