Debreceni agrárprofesszort köszöntöttek a növénynemesítők

A hazai növénynemesítés és kertészet biológiai és genetikai alapjait érintő stratégiai tényezőiről volt szó a II. Növénynemesítési Emléknapon és Konferencián a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán. A rendezvényen hetvenedik születésnapja alkalmából köszöntötték Fári Miklós professor emeritust, a biotechnológiai műhely létrehozóját.

– A Növénynemesítési Emléknap és Konferencia célja kettős, a tudománytörténeti megemlékezésen túl összehívja a hazai növénynemesítés szereplőit, teret ad a tudományos és szakmai párbeszédnek, lehetőséget adva egyben a nemzetközi megjelenésnek – mondta a konferencia megnyitóján Veres Szilvia, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar tudományos dékánhelyettese, az Alkalmazott Növénybiológiai Tanszék vezetője.

Veres Szilvia, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar tudományos dékánhelyettese, az Alkalmazott Növénybiológiai Tanszék vezetője. Fotó: Debreceni Egyetem

A növénynemesítés a gazdaság kiemelt, stratégiai területe – hangzott el a rendezvényen. Pauk János, a Magyar Növénynemesítők Egyesület elnöke előadásában a hazai vetőmag-nemesítés támogatásának fontosságáról beszélt.

Pauk János, a Magyar Növénynemesítők Egyesület elnöke. Fotó: Debreceni Egyetem

–  1997-ben 15 fajtatulajdonos 57 őszi búzafajtája volt jelen a vetőmagpiacon. A tulajdonosok kétharmada külföldi volt, azonban több mint negyven búzafajtát birtokolt két nagyobb hazai növénynemesítő intézet. Jelenleg 169 fémzárolt búzafajta érhető el hazánkban, 16 külföldi és 8 hazai tulajdonos nemesítése. A vetésterület 60 százalékába túlnyomó többségében külföldi vetőmag kerül, ezért a hazai fajtanemesítőknek új lendületre van szükségük a piacok megtartásához, pozícióik javításához – fejtette ki Pauk János.

A II. Növénynemesítési Emléknapra és Konferenciára érkeztek előadók Finnországból és Brazíliából is. Fotó: Debreceni Egyetem

A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében szervezett ünnepi ülésen köszöntötték 70. születésnapja alkalmából Fári Miklóst. Az Alkalmazott Növénybiológiai Tanszék professor emeritusa 2001 óta dolgozik a Debreceni Egyetemen. Munkáját a Zöldségtermesztési Tanszéken kezdte, majd 2009-ben – megalakítva a Növénybiotechnológiai Tanszéket – egy biotechnológiai műhelyt hozott létre, a témához kapcsolódó kutatásokban a mai napig aktívan részt vesz.

Fári Miklós a Debreceni Egyetem DE SPACE programjának agrár-űrkutatási, űrtáplálkozási munkacsoportjának tagja. Fotó: Debreceni Egyetem

Az iskolateremtő professzor nevéhez számos innováció fűződik. Kutatási területe a növénygenetika és a biotechnológia tudományterületeinek széles spektrumát öleli fel: a növényi protoplaszt-manipulációtól a szövettenyésztésen, a genetikai transzformáláson, a mikroszaporításon és a növényi bioreaktoron át a mikrogravitációs termesztésre szánt űrpaprikáig. Fári Miklós a Debreceni Egyetem DE SPACE programjának agrár-űrkutatási, űrtáplálkozási munkacsoportjának meghatározó tagja.

Fotó: Debreceni Egyetem

A tudományos szakmai napot a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, a Magyar Növénynemesítők Egyesülete, az MTA Növénynemesítési Bizottsága, a Kertészeti- és Élelmiszertudományi Bizottsága, a Mezőgazdasági Biotechnológiai Tudományos Bizottsága, a Körforgásos Gazdálkodás Osztályközi Bizottsága, valamint a Debreceni Területi Bizottság Agrártudományi Szakbizottság és az Ereky Károly Biotechnológiai Alapítvány szervezte.

A rendezvényről készült képgaléria innen elérhető.

(Nyitókép: Fári Miklós Gábor, fotó: Debreceni Egyetem)

agrotrend.hu / Debreceni Egyetem Sajtóközpont – ÉE