Hírek

Az EU új állatszállítási szabályozásra vonatkozó javaslatainak vitája és várható hatásai

Az EU Bizottsága 2023. december 7-én az állatok szállítás közbeni jólétére vonatkozó uniós szabályok eddigi legnagyobb reformjára tett javaslatot. Az egyelőre még csak ajánlásként megfogalmazott előírásokról, azok várható hatásairól, továbbá az állatszállítások jelenlegi gyakorlatáról cseréltek eszmét a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Állattenyésztési Osztálya által szervezett webinaron március első hetében.

Forrás: pixino.com

 

Dr. Pallós László, országos állatvédelmi főfelügyelő, a NÉBIH Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóságának osztályvezetője nyitó előadásában a jelenlegi helyzetről és követelményekről beszélt, továbbá felvázolta, hogyan dolgozik az élőállat szállításokat ellenőrző hatóság, milyen tapasztalatokat gyűjtöttek az évek során és mik szoktak lenni a tipikus hibák, mulasztások vagy melyek a szabályozás nehezen betartható pontjai.

Második előadó volt az Agrárminisztérium állatjóléti referense, Dr. Pattantyús-Ábrahám Katalin, aki arról beszélt, hogyan működnek együtt a tagországok, milyen a hatósági kapcsolattartás, milyen változásokat hoznának az új előírások.

A két előadást követően kerekasztal beszélgetésre került sor, ahol állatszállításokban jártas szakemberek osztották meg gondolataikat a brojler, pulyka, sertés és szarvasmarha közúti szállítása kapcsán.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy minden szereplőnek elemi érdeke, hogy az állatok folyamatos kontroll alatt, jó körülmények között, megfelelő kondicióban jussanak el rendeltetési helyükre. Aki talpon akar maradni, annak nyitottnak kell lenni az új technlógiák befogadására, amelyek növelik az állatók jólétét, illetve amelyek jobban ellenőrízhetővé teszzik a szállítás körlményeit.

Az emberek nagyobb része nincs tisztában azzal, hogy milen körülmények között szállítják manapság az állatokat, csak a méfdiából tájékozódik és ott bizony sokszor a jó helyett elsősorban az elrettető példákat mutatják be mert annak van nagyobb hírértéke. Ezzel szemben a valóság az, hogy az állatok kizárólag szállításra alkalmas állapotban kerülherülhetnek az erre a célra vizsgáztatott járműre, a szállíthatóságot állatorvosnak kell igazolni a berakodás alkalmával, a kísérőszemélyzetnek pedig képesítéssel is rendelkeznie kell, mely tanusítja, hogy alkalmas az előírásszerű munkavégzésre.

A járművek a mai világban megfelelő szellőzéssel, légáramlással, hűtött ventillációval rendelkeznek. Előzetesen útvonaltervet kell készítenibeosztani a sofőrök és az állatok pihenőidejét, lefoglalni a pihentetőhelyeket az állományok számára. A járművek követésére egyedi rendszereket építenek ki, de itthon kikerülhetetlen a VÉDA- közúti intelligens kamerahálózat is.

Az egyik leginkább aggodalomra okot adó pontja a javaslatnak, hogy vágási célra legfeljebb kilenc órás maximális szállítási időt engedélyezne, amivel az állatokat érő további be-és kirakodással járó stresszt kívánják csökkenteni. Az intézkedésnél a 2023-as Eurobarométer felmérésre hivatkoznak, amely szerint az emberek 83 %-a kérte a szállítási idő rövidítését.

Legfeljebb 9 órás szállítási idő vágóállatok esetén

A Bizottság szerint ennek a feltételnek a betartása nem járna jelentős gazdasági hatással, mivel viszonylag kevés 9 óránál hosszabb szállításra kerül sor az EU-ban (fajtól függően a tagállamok között vágóhídra szállított állatok 0,3 %-a és 3,4 %-a). Az EU-n belül hizlalás és termelés céljából szállított állatok esetében a javasolt szállítási idők a szarvasmarhák 1,4 %-át és a sertések 0,2 %-át érintenék. A továbbtenyésztési célra vásárolt állatok esetében javasolt szállítási idők a tagállamok között szállított tehenek, kecskék, sertések és juhok 9–16 %-át érintenék, ezért az előterjesztők szerint várhatóan korlátozott gazdasági hatásaik lennének a vállalkozók összességére.

Hosszabb távú szállítások 

Megfelelő szállításszervezői engedélyezési rendszer felállítása esetén lehetőség nyílna nagy távolságokon történő szállításra is, de a rövidtávú utakon az idő mérése onnan indul, hogy az első állat felkerül az első szállító járműre, és egészen addig tart, míg az utolsó állatot az utolsó rendeltetési helyen ki nem rakodták. A szakemberek szerint ez bizonyos körülmények fennállása esetén nehezen tartható, előfordulhat, hogy az időtartamot két belföldi pont közti szállítás már ki is meríti.

A nem vágásra szállított, anyjuktól elválasztott állatokat legfeljebb 21 órán át – 10 óra után legalább 1 óra pihenőt közbeiktatva – lehet szállítani, majd egy napos (24 órás) pihenővel, kirakodással újabb 21 órán át, közben 10 óra után legalább 1 óra pihenőidővel a megfelelő férőhely biztosítása mellett. 

A szállításokat közelről ismerő szakemberek elmondták, hogy jobban oda kellene figyelni az egyes állatfajok és ágazatok sajátosságaira.

Nagyobb férőhely nem feltétlenül jobb

Az EFSA megtette ajánlásait, melyek lényege, hogy a szállító járműben az állatoknak legyenelegendő elegendő helye ahhoz, hogy tudjanak testtartást váltani, inni és pihenni. A szakemberek véleménye szerint itt sem szabad az általánosítás hibájába esni, és a tapasztalati úton szerzett információkat és a fajspecifikus jó gyakorlatokat mellőzni. A vágópulyka, májliba, -kacsa, ha túl sok helyet kapnak a szállítóketrecben, akkor egy intenzívebb fékezésnél összetorlódhatnak az állatok, vagy a nagyobb ütődés miatt bevérzések keletkezhetnek rajtuk.

 

agrotrend.hu / Magyar Állattenyésztők Szövetsége

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés
Hirdetés