Hírek

Az agrárszakképzésben tanuló diákok 42%-a szeretne szakmában maradni

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, az Agrárminisztérium, valamint az Agrárközgazdasági Intézet Nonprofit Kft. együttműködése keretében 2022 novemberében az agrárszakképzésben tanuló utolsó éves tanulók körében pályapreferencia-felmérésre került sor a pályán maradás ösztönzését hatékonyan segítő szakpolitikai beavatkozások megalapozása érdekében.

forrás: AKI

A pályapreferencia-felmérés eredményei szerint az agrárszakképző intézmények által biztosított képzési környezet legpozitívabbra értékelt dimenziója az elméleti és a gyakorlati oktatók felkészültsége. Emellett pozitívan értékelt terület a jól szervezett közösségi élet. A felmérés keretében vizsgált dimenziók közül a legkritikusabb véleményt a tanulók a taneszközökkel való ellátottság, a szaktantermek és a duális képzőhelyek felszereltsége kapcsán fogalmazták meg. Az élelmiszeripari tanulók szinte minden téren a legelégedettebbek. A tapasztalt gyakorlati oktatókat az agrárgépész és a mezőgazdaság ágazatban tanulók értékelték legkevésbé jónak.

A végzés előtt álló tanulók értékelése szerint az agrárszakképzésben eltöltött tanulmányok leginkább a következő területeken járulnak hozzá a tanulók tudásának és készségeinek fejlődéséhez: önálló munkavégző képesség; alkalmazkodó készség, gyakorlati szakismeretek; munkabírás, kitartás; együttműködési készség.

A felmérés eredményei szerint a végzős tanulók túlnyomó többsége (76,1 százaléka) szakmai gyakorlatát szakképző intézménye gyakorlati képzőhelyén (tanüzem/tangazdaság/tankonyha) szerezte meg, és ez lényegesen magasabb arány a 2020. évi felmérés eredményéhez képest (66,3 százalék). A külső gyakorlati képzőhelyen történő gyakorlatszerzés az agrárgépész és az  élelmiszeripar ágazatokban a legelterjedtebb.

Jelzésértékű, hogy az agrárszakképzésben tapasztalatot szerzett végzős tanulók mindössze 30 százaléka értékelte úgy, hogy a gyakorlati képzés teljes mértében elősegítette, megalapozta gyakorlati ismeretszerzését. Az egyes szakmákat tekintve a földmérés és élelmiszeripari ágazathoz tartozó szakmákat tanulók voltak a legelégedettebbek az agrárszakképzés keretében megvalósult szakmai gyakorlattal.

A szakképzettség megszerzését követően a végzés előtt álló tanulók 42 százaléka tervezi a szakmában történő elhelyezkedést. Egyötöde a tanulóknak azonban a képzettség megszerzését követően a szakterületén kívül képzeli el a jövőjét. A továbbtanulást tervezők aránya 35 százalék, a többség jelenleg tanult szakmához kapcsolódó területen tervez felsőoktatási tanulmányokat. A pályán maradás ösztönzését elősegítő szakpolitikai beavatkozások kiemelt csoportját képezhetik a jövőre vonatkozóan még bizonytalan tanulók (13,9 százalék), akiknek a felmérés időpontjában még nem volt konkrét elképzelése a képzettség megszerzését követő időszakra.

A válaszadó végzős tanulók mintegy 44,2 százalékának az adatfelvétel időszakában még nem volt konkrét állásajánlata. A felmérés eredményei szerint a munkahelykeresésben kulcsszerepet töltenek be a közvetlen, személyes kapcsolatok.

A végzést követő munkavállalás a felmérés eredményei szerint várhatóan a lokális munkaerőpiac kínálatát bővíti, a konkrét állásajánlattal rendelkező tanulók ugyanis zömmel a lakóhelyükön vagy annak közvetlen közelében tervezik a munkavállalást.

A tanulók munkabérrel kapcsolatos várakozásai a tanult szakterülettel és a végzettségi szinttel mutatnak összefüggést. Szakterület alapján legmagasabb bérigénye a földmérést tanulóknak van, de a mezőgazdasági, kertészeti és agrárgépész ágazatok tanulói is az átlagosnál magasabb bért jelöltek meg. A jövőbeni munkahellyel kapcsolatban a tanulók a megfelelő kereset mellett a hasznos munkavégzést, a jó közösséget, a nyugodt kellemes munkakörnyezetet tartják kiemelten fontosnak.

Agrotrend.hu/ AKI 

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés
Hirdetés