Átadták Szegeden az Energetikai Innovációs Tesztállomást

A labortól az ipari felhasználásig

Az SZTE EIT az egyetem több fontos célkitűzésében is mérföldkőnek számít. Jelentős siker, mondta Prof. Dr. Kónya Zoltán, hogy zöld átállási programjában az egyetem saját laboratóriumi kutatási eredményeiből kiindulva valósított meg egy fél-üzemi jellegű állomást. Ezek a berendezések a zöldenergia-termelés és -átalakítás teljes értékláncát biztosítják a napenergiából származó áram megtermelésétől az energiaátalakítási technológiákon át az e-üzemanyag gyártásáig.

Prof. Dr. Kónya Zoltán, az SZTE tudományos és innovációs rektorhelyettese. Fotó: Kovács-Jerney Ádám

Az SZTE Energetikai Innovációs Tesztállomása megtestesíti az egyetemnek azt a célját is, hogy a zöldgazdaság piaci szereplőivel együttműködve a hazai szakpolitikai stratégiákban szereplő energiaátállási eljárásokat vezessen el az ipari megvalósítás küszöbéig. Az SZTE az e-üzemanyag előállítását és validálását a Széchenyi István Egyetemmel és az Audi Hungária autógyárral közös projektben végzi, és a MOL is érdekelt a tesztállomás eredményeiben. Prof. Dr. Kónya Zoltán elmondta, hogy az EIT ezen felül is vár partnereket; mivel berendezései egyenként kicserélhetők, a partnerek is elhozhatják kipróbálásra saját fejlesztésű technológiáikat. A létesítmény ezzel akár a saját fenntartásának költségeit is megtermelheti. Prof. Dr. Kónya Zoltán szerint a tesztállomás európai szinten is kiemelkedő, máris nemzetközi érdeklődés van iránta.

Az SZTE Energetikai Innovációs Tesztállomás jelképes sikere annak a szemléletnek is, amely az interdiszciplináris kutatások érdekében létrehozta a Szegedi Tudományegyetemem IKIKK kiválósági központját. Prof. Dr. Kónya Zoltán felidézte: az egész projekt abból indult ki, hogy Dr. Janáky Csaba 4 éve arról beszélt neki, hogy piaci igény jelentkezhet a fenntartható energiakonverziós technológiákra, például a vízbontásra. Az ötlet megvalósításának az SZTE IKIKK keretet és támogatást nyújtott, biztosítva több tudományterület együttműködését a tervezéshez, a fejlesztéshez és a végtermékek bevezethetőségi tanulmányaihoz.

Prof. Dr. Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke. Fotó: Kovács-Jerney Ádám

A interdiszciplináris szemlélet szegedi kezdeményezője, Prof. Dr. Szabó Gábor már az egyetem korábbi rektoraként felhívta a figyelmet arra, hogy az új tudományban elvesztik jelentőségüket a hagyományos tárgyak keretei. „A természet nem ismeri a tankönyveket és a fizikát” – vélte a Széchenyi-díjas lézerfizikus, aki szerint az emberiség égető problémáira több terület tudását szintetizáló megoldásokat kell keresni. Az új kérdéseket pedig már nem az alapkutatások logikájával lehet megfogalmazni, hanem „mission based” módon, a megoldandó problémákból kiindulva. Prof. Dr. Szabó Gábor megemlékezett arról, hogy a szegedi egyetem 2010-ben elhunyt kémia professzora, Kiricsi Imre már egészen korán felismerte, hogy a fizika és a kémia területe összemosódik, az új eredményeket az együttes szemlélet hozza el.

Átadták az SZTE Energetikai Innovációs Tesztállomását. GALÉRIA – Fotók: Kovács-Jerney Ádám

A Neumann János Program szellemében

Az eseményen Lantos Csaba energiaügyi miniszter méltatta a szegedi kutatási agglomeráció, a Szegedi Tudományegyetem, az ELI ALPS lézerközpont, a Szegedi Biológiai Kutatóintézet és az SZTE Science Park elmúlt években elért eredményeit. A miniszter kifejtette, hogy a globális felmelegedést okozó hatások mérséklésében nem lehet arra számítani, hogy a fejlett világ 200 évnyi környezetszennyezés után fosszilisenergia-termelési önkorlátozásra veheti rá a fejlődő országokat. Ezért az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentésére a tudomány megoldásaira van szükség, új kutatásokra, amelyek kilépnek a laborból és eljutnak az iparszerű tesztelésig. Lantos Csaba példamutatónak nevezte, ahogyan a Szegedi Tudományegyetem az ipari és szakpolitikai partnerekkel közösen megvalósította az e-üzemanyag előállítására szolgáló állomást.

Lantos Csaba energiaügyi miniszter. Fotó: Kovács-Jerney Ádám

Lantos Csaba emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió a teljes üvegházhatású kibocsátás 7%-át, Magyarország pedig mindössze 0,15%-át idézi elő. Az új Nemzeti Energia- és Klímatervben Magyarország az 1990-es évek elejéhez képest 50%-os kibocsátás-csökkentést vállal, aminek 37%-a már teljesült. A miniszter szerint a további csökkentésben az e-üzemanyag fenntartható, gazdaságos előállításának is szerepe lesz, ami felértékeli az SZTE tesztállomását.

Bódis László innovációért felelős helyettes államtitkár az egyetemek és a gazdasági szereplők összekötését szolgáló Neumann János Program szempontjai szerint értékelte az SZTE Energetikai Innovációs Tesztállomást, és azt a program mintaprojektjének nevezte. A projektben felsőoktatási partnerként jelen van a győri Széchenyi István Egyetem, piaci partnerként a MOL és az Audi Hungária, szakpolitikai együttműködési partnere az Energiaügyi Minisztérium, finanszírozását pedig 3 nagy projekt szinergiája biztosítja. (Ezek a “Bükkábrányi naperőmű megújuló áramtermelésének innovatív energiatároló technológiával történő kiegészítése“, a „Megújuló Energiák Nemzeti Laboratórium” és a “Szintetikus üzemanyagok fejlesztése és validálása nagyvállalati környezetben” elnevezésű projektek.) Bódis László szerint a Neumann János Program modelljéhez tartozik az is, hogy az EIT egy létező társadalmi igényre adott konkrét ipari célra lefordított választ, és ez még bevételt is termel.

Bódis László innovációért felelős helyettes államtitkár. Fotó: Kovács-Jerney Ádám

Egy új ipar keresett termékei: zöld hidrogén, e-üzemanyag

Ezután az új létesítmény ötletgazdája és vezetője, Dr. Janáky Csaba tartott előadást a fenntartható energiatárolási módszerekről, valamint bemutatta az SZTE Energetikai Innovációs Tesztállomás egységeit. A szegedi kutató szerint a dekarbonizációra azért van szükség, mert a levegő szén-dioxid-koncentrációja gyorsuló ütemben növekszik: az 1980-as évek 320 ppm értékéről mostanra 425 ppm-re nőtt, a sarkköri jégtakaró vizsgálatai pedig azt mutatják, az elmúlt 100 év során 200-300 ppm között ingadozott a légköri CO2 koncentrációja. Dr. Janáky Csaba helyesnek tartja, hogy az új energiakoncepció az árammal működő technológiákat, az elektrifikációt támogatja, de úgy véli, az akkumulátorok önmagukban nem lesznek elegendőek az energiatároláshoz. Ezért nagyobb mennyiségben az úgynevezett gravitációs energiatárolást, valamint a szén-dioxid átalakítási és a hidrogéntechnológiai megoldásokat látja fontosnak. Ehhez azért van szükség a szegedi tesztállomásra, hogy a kis skálán laboratóriumban megszerzett energiatárolási és -átalakítási tudásból az iparhoz közelítő technológiát teszteljenek.

Dr. Janáky Csaba, az SZTE Energetikai Innovációs Tesztállomás vezetője. Fotó: Kovács-Jerney Ádám

A tesztállomás fejlesztési múltjáról Dr. Janáky Csaba elmondta, hogy 2023-ban az SZTE Science Parkban előbb az 50 kW teljesítményű fotovoltaikus kiserőmű (a napelempark) épült meg. Az innen kapott árammal zöld módon is táplálhatók a végtermékek előállításához szükséges elektrokémiai folyamatok. A tesztállomásra 2024 januárjában érkezett az a két konténer, amelyekben az SZTE saját tervezésű berendezései víz felbontásával e-hidrogént állítanak elő. Itt kap helyet az a technológia is, amivel a helyszínen szén-dioxidbóől szén-monoxidot állítanak elő.

2024 márciusától egy harmadik konténert is üzembe helyeztek; ebben történik a szintetikus üzemanyagok előállítása, ami a korábban termelt e-hidrogén, valamint szén-dioxid vagy szén-monoxid reakciójával történik. A szintetikus nyersanyag hasonló a természetben bányászott kőolajhoz, benzin, gázolaj, kerozin vagy akár nehezebb olajok is készíthetők belőle. (Az ünnepség résztvevői stílusos ajándékként kis üvegcsében néhány milliliter e-fuelt is kaptak).

Az SZTE bővülő szerepköre

Az előadások után ünnepélyesen aláírták a Szegedi Tudományegyetem és a MOL együttműködési megállapodását arról, hogy közösen fogják vizsgálni a szintetikus repülőgép hajtóanyagok (e-kerozin) előállításának technológiai és gazdasági aspektusait. A megállapodást az SZTE részéről Dr. Fendler Judit kancellár és Prof. Dr. Kónya Zoltán tudományos és innovációs rektorhelyettes, a MOL részéről Horváth Ádám, a DS Csoportszintű Új és Fenntartható Üzletágak igazgatója írta alá.

Dr. Fendler Judit, az SZTE kancellárja. Fotó: Kovács-Jerney Ádám

Az ünnepséget követő állófogadáson Dr. Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja köszöntötte a megvalósult projekt résztvevőit és partnereit, kifejezve, hogy az SZTE oktatási, kutatási, gyógyítási és társadalmi felelősségvállalási missziójában egyaránt elkötelezett a fenntarthatósági törekvések mellett. Dr. Fendler Judit szerint az egyetem kompetenciái az elmúlt években folyamatosan bővültek és ennek köszönhetően a kutatásban és a közös befektetésben egyre több partner választja a szegedi egyetemet. Az SZTE kancellárja megállapította, hogy a Szegedi Tudományegyetem a magyarországi felsőoktatási intézmények közül elsőként hozott lére interdiszciplináris kutatás-fejlesztési központot, ahol a diszciplínák konkrét kutatás-fejlesztési programok érdekében dolgoznak együtt. Végül Dr. Fendler Judit megköszönte az SZTE Energetikai Innovációs Tesztállomást létrehozó projekt résztvevőinek és partnereinek a sikeres munkát.

Az ünnepség mintegy 120 fős közönsége meglátogatta az SZTE Energetikai Innovációs Tesztállomását, ahol Lantos Csaba, Bódis László, Prof. Dr. Kónya Zoltán, Dr. Fendler Judit, Prof. Dr. Szabó Gábor és Dr. Janáky Csaba átvágta a létesítmény felavató szalagját, majd aláírták az alkalomra előkészített emléktáblát. Ezután Dr. Janáky Csaba, Dr. Tóth Péter Sándor és Dr. Sápi András, a tesztállomást létrehozó kutatócsoport tagjai a helyszínen mutatták be a vendégeknek a napelemparkot és az energiakonverziós konténereket.

Panek Sándor