A kormany.hu tájékoztatása szerint a helyettes államtitkár a rendezvényen elmondta, hogy a közétkeztetés egy viszonylag kötött, de annál összetettebb feladat, amelyben beletartozik például az iskolai közétkeztetés, a munkahelyi étkeztetés, a büntetés-végrehajtás menzája, továbbá az idősek otthona és a kórházi ellátás is.
Fotó: kormany.hu
Kifejtette: a rendszer biztosítása sokrétű, nagy felelősséggel jár, és egyben nagyon sok területet érint. Egészségügyi oldalról is vannak szabályozások, illetve élelmiszerbiztonsági oldalról is rendszeresen minősítik a főző- és tálalókonyhákat.
Dr. Felkai Beáta Olga hangsúlyozta, hogy Magyarországon körülbelül 10.000 főző- és tálalókonyhán naponta több, mint másfél millió ember étkezik.
Ezért is kiemelt cél, hogy egészséges étrend kerüljön kialakításra és biztonságos élelmiszer kerüljön az asztalokra.
Hozzátette, hogy 2015-ben a Nébih életre hívta a Minőségvezérelt Közétkeztetés Programot, amely egy egységes és átlátható minősítő rendszerként működik, valamint nyilvános adatok által támogatja a közétkeztetésben érintett szereplőket. Ezeknek a minősítéseknek az eredményei nyilvánosak és a Nébih honlapján megtekinthetők.
A helyettes államtitkár ismertette, 2022-től legalább 60%-ban, míg 2023-tól már legalább 80%-ban a közétkeztetési rövid ellátási láncban beszerzett termékekre, valamint a helyi élelmiszertermékekre kell alapozni a közétkeztetést.
Az új szabályozás célja, hogy a rendszerben jó minőségű, hazai élelmiszerekből, alapanyagokból előállított ételek kerüljenek a fogyasztók asztalára. Emellett a hazai élelmiszeripart, előállítókat, termelőket is segítik termékeik biztosabb és kiszámíthatóbb értékesítésében – fűzte hozzá.
agrotrend.hu/kormany.hu
