A takarmány- és baromfiágazat értékelése és kilátásai magyarországon

2024-től új névvel, formában és struktúrában jelenik meg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tevékenységét összefoglaló éves beszámoló jelentés, melynek első tájékoztatóját március 20-án tette közzé a szervezet. Az anyag állattenyésztési ágazatokról szóló értékelését szemléztük. A harmadik részben a takarmány- és a baromfiágazat összefoglalóit tesszük közzé.

Forrás: pixino.com

Takarmányágazat

A 2023-as év egyértelműen kivételes a magyar mezőgazdaságban: más évekkel ellentétben a növénytermesztők helyett az állattartók voltak jobb, jobban mondva kevésbé rossz helyzetben. Az állattartó gazdaságok számára a 2023-as alacsony gabonaárakat akár életmentőnek is mondhatjuk, hiszen 2022-ben csak nagyon magas árakon tudták az állataik takarmányozásához szükséges alapanyagokat beszerezni. A különböző termelési költségek (energia, üzemanyag, munkaerő) növekedése az állattartó gazdaságokat sem kímélte. A takarmányozási költségek – a korábban beszerzett készletek kimerülésével – az év végére csökkentek le, ami javította az állattartók pozícióit.

Az elmúlt évek csökkenő állatlétszámai már a takarmánygyártásra is elkezdtek visszahatni: a magyar takarmányipar a kilencvenes évekhez képest majdnem harmadára esett vissza, a csökkenő tendencia pedig már Európa-szerte megfigyelhető. Az állományok nem csak Magyarországon, hanem az egész Európai Unióban csökkennek és minden jel és előrejelzés arra mutat, hogy a visszaesés az előttünk álló években is folytatódik majd. A 2020 őszétől fogva tartó takarmánydrágulás 2023 januárjában érte el tetőpontját, februártól már mérséklődtek az árak.

Baromfiágazat

A magyar baromfiágazat a legnagyobb termelési értéket előállító állattenyésztési ágazat. Évente 700.000 tonna vágóbaromfi termelésével, mintegy 1,2 milliárd étkezési tojás előállításával, az alapanyagtermelés szintjén nagyjából 500-550 milliárd Ft értéket állít elő.

A baromfiágazatot, úgy világviszonylatban, mint itthon, rendkívüli mértékben meghatározza a madárinfluenza. A 2022. október 1. – 2023. szeptember 30. időszak adatai szerint, hazánk az egy éves időintervallumban a kitörésszámok (170) alapján a második legtöbb kitörést regisztrálta (a franciák 394 esetet), de a járványban érintett állomány tekintetében is (1.539.178) is negyedik „helyezést” ért el. A járvány november elején indult legutóbbi hazai hullámában december 31-ig 70 kitörést regisztráltak, 9 vármegyében, amelyek érintettjei között valamennyi baromfifajunk, minden hasznosítási iránya fellelhető. A közvetlen károkon túl a telepítési és értékesítési korlátozások, export tilalmak rövid és hosszútávú következményei, közel akkora veszteséget okoznak, mint a direkt károk. A járvánnyal kapcsolatos új kártalanítási jogszabály várhatóan kisebb szerepet szán az állami kárenyhítésnek, emellett nagyobb felelősségvállalására kényszeríti az ágazati szereplőket, ami a termelés szerkezetre is hatással lehet.

Az elmúlt, illetve a következő időszak piaci problémái közül a legfontosabb, az ukrán (és brazil, thai stb.) import korlátlan, és kontrollálatlan beözönlése, valamint az EU belső szabályozására vonatkozó állatjóléti törekvések, amelyeket a brüsszeli állatvédő-politikusoknak eszük ágában sincs a harmadik országokból érkező áruval szemben érvényesíteni.

Júliusig a legfőbb harmadik országok jelentősen mértékben növelték az EU-ba szállított baromfihús mennyiségét (Brazília +7 százalékkal, Ukrajna +86 százalékkal, Thaiföld +23 százalékkal) az előző év hasonló időszakához képest. Az ukrán mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek tavaly június óta tartó vám és kvótamentességének köszönhetően, a hivatalos statisztikák szerint az európai térségbe beérkező baromfihús mennyisége mintegy két és félszeresére – háromszorosára nőtt, az étkezési tojás esetében nagyságrendileg 8-9 szeres mennyiségek jelentek meg a piacon, továbbá nem zárható ki, hogy e mennyiségeken felül is érkeznek szállítmányok.

agrotrend.hu / Magyar Állattenyésztők Szövetsége