Keresés
Close this search box.
Keresés
Close this search box.

Hírek

A növényvédelem jövője és kihívásai a Tiszántúli Növényvédelmi Fórumon

A 29. Tiszántúli Növényvédelmi Fórum szerdai rendezvényén a globális és helyi környezeti, valamint társadalmi változások növényvédelemre és élelmiszerbiztonságra gyakorolt hatásait, a károsítók gyors földrajzi terjedésének következményeit, valamint az új, modern növényvédelmi megoldásokat tárgyalták. A résztvevők hangsúlyozták a megfelelő technológiák és szabályozások fontosságát a termésvédelem és az egészséges élelmiszerek előállítása érdekében, különös tekintettel a növényvédőszerek csökkentett használatára.

Forrás: pixabay.com

„A mai világban a külső tényezők olyan gyorsan és olyan mértékben változnak, hogy az alkalmazkodáshoz minden tudásunkra és tapasztalatunkra szükség van, elég csak a klímaváltozásra, a gazdasági válságra vagy éppen az uniós irányelvekre gondolni. A feladatunk ebben a helyzetben, hogy megfelelő minőségű tudással és információval lássuk el a térség ágazati szereplőit, gazdálkodóit. Ez a konferencia a mezőgazdaság jövőjét meghatározó témában gyűjtötte össze a szakembereket annak érdekében, hogy támogassa és segítse a nagy feladatok és kihívások előtt álló növényvédelemi szakmát” – mondta a konferencia megnyitóján Stündl László, a Debreceni Egyetem (DE) Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) dékánja. Balázs Viktor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke a fórumon kiemelte: unikális a hazai növényvédőszer-használati szabályozás, hiszen Magyarországon a humán- és az állatorvosláshoz hasonlóan vényrendszer keretein belül történik az első forgalmi kategóriás készítmények felírása – írja a Debreceni Egyetem.

„A világon az Európai Unióban a legszigorúbbak a növényvédőszerek engedélyezésére vonatkozó szabályok. Az ágazatban az elmúlt években egyre inkább fókuszba került a talaj védelme, a biodiverzitás megőrzése, a víztakarékos gazdálkodás támogatása és a digitalizáció. Az EU új irányelvei azonban teljesen egészében megváltoztatják a mezőgazdasági művelés módját és rendszerét. Magyarországon átlagosan hektáronként 1,6 kg, míg az unióban több mint 2 kg növényvédőszert használnak a gazdák. Amennyiben az uniós direktívának megfelelően hazánkban 50 százalékkal csökkentjük a növényvédőszerek használatát, akkor olyan technológia hiányosságok lépnek fel, amelyek következményében nem tudjuk biztosítani a megfelelő élelmezést a társadalom számára” – fejtette ki Balázs Viktor. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke úgy véli, társadalmi érzékenyítésre is szükség van a növényvédőszerekkel kapcsolatban, ugyanis továbbra is rossz a növényi gyógyszerek megítélése a lakosság körében, pedig azok az okszerű felhasználás mellett hatékonyan megvédik a növényi kultúrákat a károkozóktól.

„A növényvédelem az egyetemi képzésben fontos, meghatározó diszciplína. Egyre erőteljesebb a társadalom részéről az igény, hogy egészséges élelmiszereket állítsunk elő. Ennek két pillére van. Hogy legyen termés, amelyet sikeresen védtünk meg az egyre nagyobb számban megjelenő károsítókkal szemben, a másik alapfeltétel pedig, hogy az előállított termék egészséges legyen, ne legyen benne növényvédőszer, hatóanyag-maradékok, mikotoxinok” – tette hozzá Tarcali Gábor, a DE MÉK Növényvédelmi Intézet tudományos főmunkatársa.

agrotrend.hu / OTP Agrár

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés