A kormány újabb élelmiszer árstopot vett fontolóra

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) értékelése szerint a most nyilvánosságra hozott januári adat lesz az éven belüli csúcs az inflációban. Az infláció elérte a forduló pontot. Innentől már fokozatosan, aztán pedig egyre gyorsuló tempóban folyamatosan csökkenni fog az infláció Magyarországon.

A januári inflációs adattal kapcsolatban az NGM nyilatkozatot adott ki, amelyben azt hangsúlyozza, hogy a januári magasabb inflációs szint csak átmeneti jelenség, amit a bázishatások, az év eleji szolgáltatás-átárazódás és egyes alapvető élelmiszerek, így a tej és a tojás árának növekedése okozott. A kormány a családok és a nyugdíjasok védelme érdekében folyamatosan figyelemmel kíséri az infláció alakulását, és szükség esetén minden rendelkezésre álló eszközzel azonnal beavatkozik annak érdekében, hogy az élelmiszerárakat kontroll alatt tartsa. Az infláció alacsony szinten tartása ugyanis elengedhetetlen ahhoz, hogy a reálbérek növekedése folytatódjon, biztosítva a háztartások vásárlóerejének erősödését. A tárca hangsúlyozza, hogy a kormány éppen ezért elkötelezetten dolgozik az infláció alacsony szinten tartásán, és mindent megtesz annak érdekében, hogy az év eleji emelkedés ne váljon tartóssá.

A közleményben nyilatkozó Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az adatok alapján kiemelte:

Az élelmiszer árak csökkentése érdekében tett lépésekkel kapcsolatban a miniszter azt közölte, hogy januárban berendelte a kiskereskedelmi üzletláncok képviselőit, valamint az Országos Kereskedelmi Szövetséggel és a termelőket, feldolgozókat és kiskereskedőket tömörítő Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanáccsal is egyeztetéseket folytatott. Ugyanakkor a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) pedig kiemelten vizsgálja az egyes tejtermékek (ESL és UHT tejek), valamint a különböző méretű tojások árképzését. Az árfigyelő rendszerben rögzített fogyasztói árak és a kiskereskedelmi láncok beszerzési árai alapján pedig az NKFH ellenőrzi azt, hogy a piaci folyamatok megfelelnek-e a verseny tisztaságának és a fogyasztók érdekeinek.

Az árak alakulásával összefüggésben az NGM azt is kiemelte, hogy a kiskereskedelmi láncok január végén és február elején számos alapvető élelmiszer árát csökkentették. Az árfigyelő adatai szerint nem egész három hét alatt átlagosan mintegy 3%-kal csökkent a tejek és a kefir ára, 2%-kal a tejfölök ára, valamint 1,5%-kal a tehéntúró ára.

A gazdasági tárca ugyanakkor azt külön kiemelte a nyilatkozatában, hogy a kormány az élelmiszerárak kontrollálása és a magyar családok védelme érdekében nem zárja ki a kötelező árstop bevezetésének lehetőségét sem, amely szükség esetén azonnali és hatékony beavatkozást jelenthet. A kormány továbbra is biztosítja a reálbérek növekedését, megvédi a családokat, a kispénzűeket és a középosztályt, és minden rendelkezésre álló eszközzel kész beavatkozni, miközben új eszközök alkalmazásnak lehetőségét is vizsgálja olvasható az NGM közleményében.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai

2025. januárban a fogyasztói árak átlagosan 5,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Egy hónap alatt átlagosan 1,5 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, ezen belül a járműüzemanyagok 2,7 százalékkal drágultak. 2024. januárhoz viszonyítva az élelmiszerek ára 6,0 százalékkal nőtt, ezen belül a liszté 43,2, a tejé 25,0, a tojásé 23,8, az étolajé 21,5, a gyümölcs- és zöldségléé 16,0, a vaj, vajkrémé 15,5, a csokoládé és kakaóé 12,9, a tejtermékeké 9,1, a kávéé 8,1 százalékkal. A termékcsoporton belül a száraztészta ára 3,6, a margariné 2,9, a párizsi, kolbászé 2,1 százalékkal mérséklődött.

A szolgáltatások 8,5 százalékkal drágultak, ezen belül a postai szolgáltatások 16,8, a telefon, internet 15,0, a lakbér 11,8, a járműjavítás és -karbantartás 10,3, a lakásjavítás és -karbantartás 9,9, a sport- és múzeumi belépők 9,0, a testápolási szolgáltatások 8,6, az üdülési szolgáltatás 7,2 százalékkal.

Tavaly januárhoz képest a szeszes italok, dohányáruk ára 4,9 százalékkal emelkedett, ezen belül a dohányáruké 5,3 százalékkal. A háztartási energiáért 0,2, ezen belül a vezetékes gázért 1,5, az elektromos energiáért 0,7 százalékkal többet kellett fizetni.

A tartós fogyasztási cikkek ára 0,8 százalékkal emelkedett, ezen belül az ékszerek 17,4, az új személygépkocsik 6,6, a szobabútorok 2,6 százalékkal többe, a használt személygépkocsik 5,5 százalékkal kevesebbe kerültek.

A gyógyszer, gyógyáruk 2,9, a járműüzemanyagok 11,8 százalékkal drágultak. Egy hónap alatt, 2024. decemberhez viszonyítva az élelmiszerek átlagosan 1,9 százalékkal drágultak, ezen belül a tej 5,8, az étolaj 5,1, a kávé 4,9, a csokoládé, kakaó 4,7, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 4,4, a liszt 3,8, a száraztészta 3,0, a tejtermékek 2,9, a margarin 2,8 százalékkal többe került.

Tavaly decemberhez képest a szolgáltatások ára átlagosan 2,2 százalékkal nőtt, ezen belül a telefon, internet 9,9, a postai szolgáltatások 6,0, a lakásjavítás és -karbantartás 2,7, az autópályadíj, gépkocsikölcsönzés, parkolás 2,3 százalékkal többe, a belföldi üdülési szolgáltatások 0,4 százalékkal kevesebbe kerültek. A háztartási energiáért átlagosan 1,7 százalékkal többet kellett fizetni, ezen belül a vezetékes gázért 3,7, a palackos gázért 1,7 százalékkal. A szeszes italok, dohányáruk ára 1,5 százalékkal emelkedett tavaly decemberhez viszonyítva, ezen belül a szeszes italoké 1,8, a dohányáruké 1,3 százalékkal. A járműüzemanyagok ára 2,7 százalékkal nőtt. A szezon végi kiárusítások következtében a ruházkodási cikkek 2,9 százalékkal kevesebbe kerültek.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) előzetes prognózisa szerint a januári tetőzés után a magyarországi infláció 2025-re a legjobb esetben 3,3 százalék, a legrosszabb forgatókönyv szerint 4,1 százalék lehet. Az NGM közlése szerint a magyar kormány nem tervezi az eddigi 2025-ös inflációs várakozások módosítását.

agrotrend.hu / origo.hu