A klímaválság már itt van

A légkör melegedése ráadásul az elmúlt években felgyorsult: nemcsak az üvegházhatású gázok ember okozta kibocsátásai értek csúcsra, hanem több, eddig kevésbé ismert folyamat is erősíti a felmelegedést.

Forrás: pixabay.com

Másrészt pedig a felhők fényvisszaverő képessége is gyengül, mivel az aeroszolrészecskék mennyiségének csökkenésével gyakrabban alakulnak ki olyan típusú felhők, melyek áteresztik a napsugarakat – áll az ELTE Meteorológiai Tanszékének munkatársai által írt tanulmányban. Szabó Péter, Kis Anna, Pongrácz Rita hangsúlyozzák: gyengül az Atlanti-óceán nagy áramlási rendszere (AMOC) is, amely többek között jelentősen befolyásolja Európa éghajlatát, de ennél is nagyobb baj, hogy a halálos áldozatokat követelő és gazdaságilag is jelentős időjárási szélsőségek száma meredeken nő:

Alig történt valami tíz év alatt

A Párizsi Egyezmény 2015. decemberi elfogadásakor a globális felmelegedés az iparosodás előtti időszakhoz (1850–1900) képest nagyjából 1 °C volt. Ma ez az érték már megközelíti az 1,4 °C-ot, és az elmúlt évtized adatai alapján a felmelegedés üteme jelentősen gyorsult. Ha a jelenlegi trend folytatódik, a világ már 2029 körül tartósan elérheti a kritikus 1,5 °C-os felmelegedési szintet, miközben tíz évvel ezelőtt ezt a küszöböt még csak 2042-re valószínűsítették.

A fő problémák

• A szénből, földgázból és kőolajból származó energiafelhasználás 2024-ben minden idők csúcsára emelkedett, vagyis a globális igény tovább nő, nem csökken.
• Az üvegházhatású gázok emberi tevékenységekből származó kibocsátása 2024-ben szintén rekordmagas, 40 gigatonna CO₂-egyenérték volt.
• Ami ennél nagyobb probléma, hogy az egy főre jutó szén-dioxid-kibocsátás az elmúlt néhány év után ismét a Covid előtti szintekre ugrott vissza (átlagosan évi 5 tonna fejenként), és ezzel 2007 óta gyakorlatilag stagnál. Ez azt jelzi, hogy se a globális világgazdaság, se az egyes országok nem tudták feladni a megszokott jólétet és leválasztódni a fosszilis energiafelhasználásról.

A globális erdőveszteség 2024-ben közel 30 millió hektár volt, míg 2000-ben ennek csupán a fele. Ez a növekvő erdőirtás, illetve az erdőtüzek következménye.

Gyakorlatilag nincs megállás, pedig van megoldás

Mindezek alapján a világ egyre közelebb sodródik a veszélyes „forró Föld” forgatókönyvhöz – egy olyan állapothoz, amelyben a klímarendszer önmagát erősítő folyamatok miatt még akkor is tovább melegedne, ha az emberiség gyorsan csökkentené a kibocsátásokat.

Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy még mindig van esélyünk ennek a folyamatnak a megállítására: rendelkezésre állnak olyan nagyon hatékony és gyorsan alkalmazható beavatkozások, mint például a tüzek és erdőirtások visszaszorítása, a fosszilis energiahordozók azonnali drasztikus ütemű kiváltása és az energiahatékonyság radikális javítása, a mezőgazdasági kibocsátások jelentős csökkentése, valamint a fenntarthatóbb fogyasztási szokások és zöldebb környezetpolitikák gyors bevezetése, amik megállíthatják a rossz trendet.