A hegyek klímaváltozása világszerte súlyos veszélyt jelent

A hegyvidéki régiókban tapasztalható felgyorsult éghajlatváltozás világszerte növeli a „pusztító” árvizek és más veszélyes természeti események kockázatát. Egy friss nagyszabású elemzés szerint a hegyeket „intenzívebben” sújtja a globális felmelegedés, mint az alacsonyan fekvő területeket, ami több mint egymilliárd ember vízellátását és biztonságát fenyegeti.

A Portsmouth-i Egyetem kutatói által készített átfogó elemzés rávilágít arra, hogy a hőmérsékleti, csapadék- és hóviszonyok „gyorsított ütemben” változnak olyan kulcsfontosságú területeken, mint a Sziklás-hegység, az Alpok, az Andok és a Tibeti-fennsík. Ez nem csupán azokra az emberekre nézve jelent veszélyt, akik a hegyi hóra és gleccserekre vannak utalva a vízellátás szempontjából, de jelentősen megnöveli a pusztító áradások és a fajok kihalásának kockázatát is – körvonalazza a tanulmány tartalmát az Euronews.

Forrás: pixabay.com

Gyorsuló változások a magasban

A Nature-ben publikált tanulmány az „EDCC” (Elevation-Dependent Climate Change) jelenséget vizsgálja, vagyis azt, ahogyan a környezeti változások sebessége gyorsul a tengerszint feletti magasság növekedésével.

A kutatás szerint 1980 és 2020 között a hegyvidéki régiók évtizedenként átlagosan 0,21 °C-kal gyorsabban melegedtek, mint a környező alacsonyabban fekvő területek. Emellett a hegyekben egyre kiszámíthatatlanabb a csapadék, és megfigyelhető, hogy a havazást egyre inkább az esőzés váltja fel.

„A hegyek sok jellemzőben osztoznak a sarkvidéki régiókkal, és hasonlóan gyors változásokat szenvednek el. Ez azért van, mert mindkét környezet gyorsan veszíti a havat és a jeget. Ami kevésbé ismert, hogy minél magasabbra jutunk a hegyekben, annál intenzívebbé válhat az éghajlatváltozás üteme”– mondta Dr. Nick Pepin, a tanulmány vezető szerzője.

Pusztító következmények

A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy a jelenség következményei messze túlmutatnak a hegyvidéki közösségeken.

Jelenleg világszerte több mint egymilliárd ember függ a hegyi hótól és gleccserektől a vízellátás terén.

A probléma érinti a két legnépesebb országot, Kínát és Indiát is, amelyek a Himalájából kapnak vizet. A Himalája jege is gyorsan olvad, így nő a „pusztító” áradások kockázata, és a tudósok szerint a veszélyes események „extrémebbé” válnak. Idén Pakisztánban, a hegység legnyugatibb részén villámárvizek söpörtek végig, amelyek több mint 1000 ember halálát okozták, és csaknem hétmillió ember életére voltak hatással.

A növekvő hőmérséklet miatt az állatok és a fák is magasabbra húzódnak a hegyekben, de eljön az a pont, amikor „elfogy a talaj a lábuk alól”.

„Mivel nincs hová menniük, a fajok eltűnhetnek, és az ökoszisztémák alapvetően megváltoznak” – tette hozzá Dr. Pepin.

A visszahúzódó gleccserek és az adathiány

Svájcban – ahol Európa legtöbb gleccsere található – idén „óriási” olvadással szembesültek. A teljes jégtömeg 3 százalékkal csökkent, ami a negyedik legnagyobb éves csökkenés a feljegyzések kezdete óta. Ezzel az elmúlt évtizedben Svájcban a teljes jégtömeg negyede veszett el.

A gleccserek egyértelműen az antropogén (emberi tevékenység okozta) globális felmelegedés miatt húzódnak vissza – erősítette meg Matthias Huss, a GLAMOS vezetője.

A hegyvidéki régiókra vonatkozó meteorológiai megfigyelések hiánya komoly akadályt jelent az adatszerzésben, ami azt jelenti, hogy a kutatók alábecsülhetik a hőmérséklet emelkedésének valós sebességét. Dr. Emily Potter a Sheffieldi Egyetemről hangsúlyozta, hogy elengedhetetlenül sürgős a beavatkozás az éghajlatvédelmi kötelezettségvállalások terén, és „jelentősen javítani kell a megfigyelési infrastruktúrát ezeken a sebezhető hegyvidéki területeken.”

agrotrend.hu / Greendex