A felszíni vizek minőségvédelmi szabályozása és mezőgazdasági hatásai

A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) kormányrendelet célja, a felszíni vizek (folyók, patakok, ér, csatornák, időszakos vízfolyások, tavak, bányatavak, mocsarak, tározók) minőségének védelme, javítása és állapotfenntartása, valamint a vízi és vízközeli élőhelyek megóvása. A rendelet alapvető célja a szennyezések megelőzése és csökkentése és biztosítani kívánja, hogy a víztestek elérjék és megtartsák a jó ökológiai-kémiai állapotot.

Forrás: pixabay.com

Kire terjed ki a rendelet hatálya?

A szabályok minden természetes és jogi személyre, szervezetre vonatkoznak, amely:

• a felszíni vizekkel kapcsolatban jogokat vagy kötelezettségeket gyakorol;
• olyan tevékenységet folytat, amely vízszennyezést okozhat;
• szennyvizet bocsát be csatornahálózatba vagy közüzemi rendszerbe.

Tartalma:

• Meghatározza a felszíni víz, jó állapot, környezeti célkitűzés, befogadó, vízszennyező anyag, veszélyes anyagok fogalmát.
• Részletezi a kibocsátási határértékek, küszöbértékek és szennyvíz fogalmát.
• Kimondja, hogy tilos a felszíni vizekbe szennyező anyagot juttatni, kivéve engedélyezett kibocsátás esetén.
• A kibocsátó köteles a szennyvizet az előírt határértékekre megtisztítani.
• Új létesítményeknél az elérhető legjobb technikát kell alkalmazni.
• Veszélyes anyagok kibocsátását fokozatosan meg kell szüntetni.
• Közcsatornába csak előírásoknak megfelelő szennyvíz vezethető.
• Hulladék és tisztítatlan szennyvíz bevezetése tilos.
• Technológiai, területi és küszöbértékek meghatározása.
• Egyedi határértékek megállapítása a befogadó terhelhetősége alapján.
• Szennyvízkibocsátás engedélyhez kötött.
• Önellenőrzési kötelezettség bizonyos kibocsátók számára.
• Felügyelőség és szolgáltató ellenőrzési jogköre.
• Csatornabírság és vízszennyezési bírság kiszabása határérték-túllépés esetén.
• Rendkívüli szennyezés esetén többszörös bírság.
• Vízvédelmi bírság adminisztratív kötelezettségek elmulasztásáért.
• Türelmi idők a határértékek teljesítésére (pl. 2010-ig meglévő létesítményeknél).
• Kedvezmények szennyezéscsökkentési ütemterv megvalósítása esetén.
• Nemcsak ipari vállalkozásokra, hanem akár mezőgazdasági szereplőkre is vonatkozhatnak ezek a szabályok, ha tevékenységük hatással lehet a felszíni vizek minőségére.

A mezőgazdasági művelésből eredő tápanyag- és nitrát-terhelés, valamint talajerózióból származó üledék jelentős hatással lehet a felszíni vizek minőségére. Bármely tevékenységből származó nitrát-, és leginkább a túlzott foszforterhelés a felszíni vizek kontextusában tápanyag-túlterhelést okoz, ami eutrofizációhoz és algavirágzáshoz vezet. Az algák lebomlása oxigénhiányt idéz elő, ami halpusztulást és az élővilág károsodását okozhatja. Mindezen felül, a folyamat csökkenti a biodiverzitást és rontja a vizek ökológiai állapotát. Ebből eredően különösen veszélyeztetettek az ivóvízbázisok is, mivel a nitrátos szennyezés tartós, nehezen eltávolítható és egészségügyi kockázatot jelenthet. A rendelet alapján a hatóságoknak jogukban áll vizsgálni, ellenőrizni és szankcionálni mindazon tevékenységeket, amelyek a felszíni vizek minőségét rontják, ideértve a mezőgazdaságból eredő szennyező forrásokat is, ha azok kibocsátása a vízminőséget közvetlenül érinti.

A fenti problémák megelőzése fontos a gazdálkodók számára is, hiszen a precíziós tápanyag-gazdálkodással csökkenthető a felesleges inputanyag felhasználás, így pl. a műtrágya-kijuttatás, igazodva a növények tényleges igényeihez. A trágyázás megfelelő időzítése és mennyiségének betartása által csökken a veszteség mértéke, egyben a kimosódás is mérséklődik, megszűnik. A vizek védelmét segíti a védősávok és füvesített területek kialakítása a vízfolyások, állóvizek mentén, mely vízvédelmi sávok korlátozott használata el is várt, egyes támogatások feltételeként.

agrotrend.hu / NAK / Rubos Norman