Hírek

A Debreceni Egyetemen ismét megrendezték a madárgyűrűzést

Ismét nagy érdeklődés közepette rendezte meg az egyetemi madárgyűrűzést a DEHÖK Környezetvédelmi Bizottsága. A keddi eseményen Juhász Lajos, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Természetvédelmi, Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék vezetője mutatta be testközelből az egyetem környékén előforduló madárfajokat.

Csaknem hetven madár kapott egyedi azonosítót az Egyetem téren, elsősorban szén-, kék- és barátcinegék, pintyfélék, amelyek a leggyakrabban látogatják a madáretetőket. Az immár tizenkettedik alkalommal megtartott madárgyűrűzésen a Debreceni Egyetem Hallgatói Önkormányzat Környezetvédelmi Bizottság tagjai, valamint a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Természetvédelmi, Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék munkatársai speciális madárfogó hálókat feszítettek ki a Botanikus Kert területén, az ott befogott madarakat vászonzsákokba tették, majd bekerültek a gyűrűző központba.

Forrás: Debreceni Egyetem

Nagy élményben lehetett részük azoknak, akik ellátogattak az eseményre. Ámulattal figyelték az egyetemi hallgatók, illetve óvodás és iskolás csoportok, ahogy Juhász Lajos kezében újabb és újabb madarak tűntek fel. Az érdeklődők még azt is eldönthették, a madarak melyik lábára kerüljön a gyűrű, illetve meg is simogathatták az állatokat, mielőtt a levegőbe engedték őket.

Forrás: Debreceni Egyetem

– A madárgyűrűzés egy nagyon régi módszer, Magyarországon a madárkutatásban már több mint 110 éves múltra tekint vissza. Amikor egy egyedi számmal ellátott gyűrű kerül a madár lábára, akkor szoktuk mondani, hogy eljegyezte magát a tudománnyal. Ugyanis mi ezt beírjuk egy füzetbe, év végén összesítjük, belekerül egy nemzetközi adatbázisba, és ha azt a madarat bárhol visszafogják, a gyűrűszám alapján azonosítani lehet a befogás helyét, idejét, a madár faját – mondta el Juhász Lajos, a Természetvédelmi, Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék vezetője.

A szakemberek a rögzített adatok alapján megállapíthatják az állatok vonulásának sebességét és a megtett távolságot is. Az információk kutatási célokat is szolgálnak.

Forrás: Debreceni Egyetem

Sztrehárszki Lili, a DEHÖK Környezetvédelmi Bizottságának elnöke felhívta rá a figyelmet, hogy a madárgyűrűzés egy egyedi jelölésen alapuló vonuláskutatási módszer, mely remek lehetőség a környezeti nevelés szempontjából, hiszen szó szerint kézzelfogható élményt ad az embereknek, fiataloknak.

Forrás: Debreceni Egyetem

A Debreceni Egyetemen tartott, több mint tíz éves múltra visszatekintő madárgyűrűzésre több óvodás és iskolás csoport is érkezett. A gyerekek a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, a Természettár és az E-misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület szakembereinek jóvoltából további hasznos és érdekes tudással gazdagodhattak, játékos formában ismerkedhettek a környezettel, az élővilággal.

agrotrend.hu / Debreceni Egyetem