Hírek

Folytatódnak a brüsszeli tárgyalások a borszektor reformjáról

Kedden tovább tárgyalnak Brüsszelben az unió agrárminiszterei a borszektor reformjáról, mert hétfőn, a késő éjszakába nyúlt tanácskozáson nem sikerült megállapodásra jutni minden kérdésben.

Létrehozva:

|

A magyar küldöttség környezetéből az MTI-t arról tájékoztatták, hogy három kérdés maradt nyitva: a telepítési jogok kérdése, az úgynevezett nemzeti borítékok – támogatások – ügye, valamint a cukrozás engedélyezése. Magyar részről emellett tisztázni kívánják Szlovákiával a tokaj-hegyaljai borvidékkel kapcsolatos problémákat. 
    

Brüsszeli diplomáciai források szerint hétfőn éjjel az EU legfőbb végrehajtó testületének, vagyis az Európai Bizottságnak, továbbá a kormányokat képviselő Tanács elnökségének a képviselői egyenként tárgyaltak a tagállamok minisztereivel, hogy felmérjék, kinek milyen kompromisszumos mozgástere van.
    

A telepítési jogok tekintetében a Bizottság mielőbbi liberalizálást akar, egyes tagállamok pedig minél tovább fenn akarják tartani a jelenlegi rendszert. A németek azért küzdenek, hogy csak 2012-ben vagy 2013-ban térjenek vissza erre a kérdésre, addig ne nyúljanak a rendszerhez. 
    

A nemzeti borítékok vonatkozásában több ország – köztük a magyarok – azt szeretnék, ha a Bizottság elképzeléseihez képest szabadabban dönthetnének a tagországok arról, mire fordítsák a rendelkezésükre álló támogatási keretet. A Bizottság például előírná, hogy több mint 15 százalékot EU-n kívüli promócióra kell felhasználni, a magyarok viszont inkább többet fordítanának technológiafejlesztésre. Magyarország amellett is érvel, hogy a támogatási keretek elosztásakor minél inkább visszaszoruljon a "történelmi hagyomány" elve, mert ez alapján azok a nagy uniós bortermelő országok kapnák továbbra is a támogatások oroszlánrészét, amelyek eddig is a legfőbb kedvezményezettek voltak, és amelyek a fölösleg keletkezéséért felelősek. A franciák ugyanakkor nem szeretnének elesni az eddigi bőkezű lepárlási támogatástól.
    

A cukrozást illetően a jelenlegi szabályozás szerint 2 térfogatszázalék répacukorral növelhető a termés alkoholfoka. A Bizottság eredetileg meg akarta tiltani a cukrozást, de az alkudozások során jelenleg ott tartanak, hogy azon éghajlati övezet országai – köztük Magyarország -, ahol ez indokolt, egy ideig másfél százalék erejéig cukrozhatnának, illetve különösen kedvezőtlen időjárás esetén 2 százalékig. Később e megengedett határérték egy, illetve különösen kedvezőtlen időjárás esetén másfél százalékra csökkenne. A mediterrán régiók országai azonban – ahol a cukrozás nem szokásos – ezt versenyhátránynak tekintik, és többlettámogatásra tartanak igényt ahhoz, hogy sűrített musttal növelhessék a cukorfokot. 
    

A szőlőkivágások támogatásának kérdése – a tárgyalások alakulását ismerő források közlése szerint – megoldódott. A Bizottság eredetileg 400 ezer hektár szőlő kivágását akarta elérni a további borfölösleg-képződés megakadályozása végett. Most lementek 175 ezer hektárig. Emellett az egyes államok az uniós támogatás 75 százaléka erejéig megnövelhetik a kivágás fejében járó kompenzációs összeget. Így – vélekednek diplomaták – elkerülhető lesz, hogy az egész unióban azonos összegű kompenzáció a szegényebb tagországok gazdáit csábítsa majd nagyobb mérvű szőlőkivágásra. 
    

Egyelőre nem tudni, mikor születhet megállapodás. Elvben szerdán is folytatható az egyeztetés. De nem a borreform az egyetlen nyitott kérdés: nem született még megállapodás az egyes tengeri halászati övezetekben az egyes halfajtákra lebontott, jövő évi kihalászható kvóták tekintetében sem. 
    

A miniszterek hétfőn szabályozást fogadtak el a szeszes italok jelölésével kapcsolatban, valamint két évvel elhalasztották annak a rendeletnek az életbe lépését, amely kötelezővé tenné a juhok és kecskék elektronikus azonosítását. Politikai megállapodásra jutottak egyebek közt a növényvédőszerek alkalmazásával kapcsolatban.

Forrás:MTI

Tovább olvasom

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook