Hírek

Uniós szabályok közt szervezetlenül

A magyar mezőgazdaság nyert a kiszámítható uniós szabályozással és a támogatásokkal, de veszített a piaci versenyben – mondja el lapunknak Mikula Lajos, a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége (AGRYA) elnöke.

Létrehozva:

|

Magyarország európai uniós csatlakozása előtt úgy gondoltuk: a magyar mezőgazdaságnak az lesz ebből az első nagy nyeresége, hogy végre szabályozott viszonyok közé kerül az agrártermelés – mondja kérdésünkre Mikula Lajos, a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségének (AGRYA) elnöke. Az AGRYA vezetői abban bíztak, hogy Magyarországon is hosszabb távra tervezhető lesz a gazdálkodás, jelentős agrártámogatás érkezik, és az ország növelheti kivitelét az egységes uniós élelmiszerpiacra.

– A várakozások egyik része teljesült – összegzi a 2004 májusa óta eltelt időszak tapasztalatait Mikula Lajos. A területalapú támogatási rendszer a gazdák számára áttekinthető, kiszámítható viszonyokat hozott. A támogatások lehetővé tették, hogy felgyorsuljon a birtokkoncentráció. Sok korszerű gépet is vásároltak a csatlakozás óta a gazdálkodók.

A termékek piaci elhelyezése azonban megnehezedett. Komoly problémák keletkeztek a kertészeti ágazatokban és az állattenyésztésben. A hazai termelők a belső piac egy részét is elvesztették. Tömegével jelentek meg például lengyel és szlovák élelmiszerek a magyarországi nagyáruházak polcain. Ezek nem minőségben, hanem árban bizonyultak jobbnak a hasonló magyar élelmiszereknél.

Mikula Lajos hangsúlyozza: elsősorban az átlagos minőségű termékek terén vesztett piacokat a magyar agrárium. Ennek alapvető oka a szervezetlenség, amely mögött a hosszú távú, egységes agrárstatégia hiánya fedezhető fel.

A szemben álló politikai erők között az egyik legfontosabb véleménykülönbség, hogy a mezőgazdaságot egy csökkenő jelentőségű gazdasági ágazatnak tartsák-e, ahol csak az általános versenyképesség és a profitszerzés szempontjai számítanak, vagy az ágazat társadalmi beágyazottságát, a vidék népességmegtartó képességét is figyelembe véve "nemzetstratégiai kérdésnek" tekintsék.

Ez a nézetkülönbség jelenik meg a külföldiek földvásárlásáról szóló vitában is. A Dunántúlon már 1 millió forint körül van egy hektár föld ára, a Dél-Alföldön – minőségtől függően – 300-600 ezer forintot kérnek érte. A csatlakozási szerződés értelmében 2011-ig földvásárlási moratórium van a külföldi magánszemélyek számára.

Ám ha a külföldiek földet vásárolhatnak Magyarországon, akkor az ár rövid időn belül akár a duplájára nőhet. Azok a gazdák, akik ma jelentős részben bérelt földön gazdálkodnak, szeretnék megvenni e földeket, de joggal tartanak attól, hogy a tőkeerősebb külföldiek felvásárolják előlük, és ők versenyképes méretű terület híján tönkremennek.

– Nem vagyok eltúlzottan nemzeti érzelmű, de a termőföldet én is a nemzet vagyonának tartom, és nem szeretném, ha ez az erőforrás külföldiek birtokába kerülne – mondja az AGRYA elnöke. Mikula Lajos megemlíti: Szlovákiában már jól láthatók azok a jogi technikák, amelyekkel a külföldiek – hazai felhajtók segítségével – kihúzzák a termőföldet a bérlők vagy a szövetkezetek alól. Van olyan térség Szlovákiában, ahol öt falu határa, összesen 80 ezer hektár került dán vevők kezébe.

Az AGRYA olasz testvérszervezete például csak akkor tudott a politikai erőktől függetlenné válni és kizárólag a tagjaik boldogulása érdekében dolgozni, amikor sikerült megteremtenie saját szakértői bázisát. Ehhez azonban jelentős – a politikától független – pénzügyi források szükségesek. Ennek hiányában Magyarországon több agrár-érdekképviselet is egyértelműen köthető valamelyik politikai párthoz, ami azzal jár, hogy pártideológiák és napi pártérdekek határozzák meg a működésüket. Egymás közti kapcsolataikban sem a közös érdek az első, hanem gyakran a személyes vagy pártpolitikai érdekek által motivált rivalizálás.

– Szervezetlenek vagyunk – mondja Mikula Lajos. A volt szocialista országokban a termelőszövetkezetek fölbomlása után az erőszakos szövetkezetesítést megért nemzedékek érzelmi okokból nem akarnak újra együtt dolgozni. Ebből a szempontból a fiatal gazdák életkoruknál fogva is nyitottabbak arra, hogy tudomásul vegyék: együttműködés nélkül nincs piaci siker. Az agrárium összes szereplőjének és a politikának együtt kellene olyan szinergiákat, egymást erősítő hatásokat találniuk, hogy a különböző rivális csoportok mindegyike megtalálja a maga jövőjét és boldogulását.

A nemzeti agrárstatégia kialakítására Magyarország elvesztegette az uniós csatlakozás óta eltelt három és fél évet is. Megegyezési kényszer van, de a tényleges megegyezésnek jelei sem látszanak. – Az ebből adódó hátrányokat hosszú távon leginkább a fiatal gazdageneráció érzi majd meg, leginkább a mi jövőnkről van szó – összegzi véleményét az AGRYA elnöke.

Az AGRYA a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége angol nyelvű rövidítése. A jövőre orientálódó szervezet feladata az érdekképviselet, szakmai programok, képzések szervezése, a nemzetközi kapcsolattartás, az Európai Unió politikájáról szóló információszolgáltatás. Jelenleg mintegy 600 tagja van.

Az AGRYA 2007-ben létrehozta Budapesten a közép-európai fiatal gazdák koordinációs szervezetét. Szakmai szemináriumokat szerveznek a Kárpát-medencében élő fiatal gazdálkodóknak – nemrég vajdasági, erdélyi és csallóközi termelők vettek részt az AGRYA szentesi rendezvényén.

Forrás: Népszabadság

Tovább olvasom

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook