Hírek

Áttörést jelentett be Gráf József a borreformról folyó uniós tárgyalásokon

Áttörést jelentett be kedden Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter az Európai Unió tagországai között az uniós borágazat reformjáról folyó tárgyalásokon.

Létrehozva:

|

Brüsszeli sajtótájékoztatóján elmondta, az uniós javaslatok között immár nem szerepel az, hogy cukrot a reform életbe lépését követően egyáltalán nem lehet használni az alkoholfok javításához.

A vita már csak az értékről szól: Magyarország például szeretné megtartani az eredeti 2 százalékos hozzátételi szintet, míg az Európai Bizottság javaslata egy százalékban határozná meg a felső szintet, amelyhez rendkívüli helyzetben még fél százalékot hozzá lehetne adni

A reform többi témája közül Gráf József kiemelte: túl kellene lépni azon, hogy az egyes országoknak járó támogatást "történelmi alapon" határozzák meg, azaz a korábbi uniós pénzek alapján, mert ez nem kedvez az új tagországoknak. Ezzel a problémával az EU más ágazatok – például a zöldség-gyümölcs szektor – reformjánál is szembetalálta magát.

A bor esetében mindazonáltal már finomodott az álláspont – mutatott rá a miniszter -, mert a legfrissebb javaslat szerint most már csak a támogatás 50 százalékát határoznák meg ezen az alapon, míg további 25-25 százalékot a termőterület nagysága és a termés mennyisége alapján. 

Magyarország kompenzációra tart igényt, ha a történelmi alapú támogatásrész nem változik – jelezte Gráf az ülésen.
Kifejtette azt is: miközben Magyarország egyetért azzal, hogy a fölöslegek kezelése érdekében a borlepárlás mint eszköz szűnjön meg, ugyanakkor szeretné a rendszerben tartani a melléktermékek "irányított megsemmisítését" nagyüzemek esetén. A melléktermékek – részben kötelező – lepárlásával ugyanis Magyarország jelentős eredményeket ért el környezetvédelmi téren és a borhamisítás elleni küzdelemben. 

Uniós részről e pontnál jelezték is, hogy a rendszer időszakos meghosszabbítását elképzelhetőnek tartják. 

A kivágásokkal kapcsolatban Gráf József arra mutatott rá, hogy Magyarországon a borpiac nagyjából egyensúlyban van, nincsenek feleslegek, és a lehetőségeknél már ma is kisebb területet használ ki szőlőtermesztésre. Ezért a kivágás általános kötelezővé tétele nem érdeke az országnak. A magyar álláspont szerint inkább a szerkezet- és fajtaváltás ösztönzésére lenne szükség. 

A magyar delegáció a borreform kapcsán azt is kérte, hogy maradhasson nemzeti hatáskörben a földrajzi jelzések új lajstromozása, amelyet a tervezet kilátásba helyez. Azzal ugyanakkor a miniszter egyetértett, hogy ezen a területen részletesebb információkat lehet adni a vásárlóknak.

Gráf József azt is felvetette, hogy egyértelművé kellene tenni: ha határon átnyúló termőterületről van szó – mint például az egyötöd részben Szlovákiában húzódó tokaji borvidék esetében – akkor a nagyobb állam szabályai vonatkozhassanak a kisebbre is.

A borreformmal kapcsolatos csata még folyik – foglalta össze az ülésen történteket Gráf József -, de Magyarország jól áll. 
        

A miniszterek várhatóan következő, december közepi ülésükön döntenek a témában.
    

Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) főtitkára az MTI-nek kedden elmondta: mindazok az eredmények, amelyeket az agrártárca irányítója megemlített, a tárgyalásokon a minimálisan elérendő célkitűzések körébe tartoztak. Mindemellett a HNT főtitkára üdvözölte a megbeszéléseken hozott, magyar szempontból kedvező döntéseket.
   

 Horváth Csaba hozzátette: a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa úgy ítéli meg, hogy a magyar álláspont kiforrott, és mindenben támogatják Gráf Józsefet, hogy a magyar elképzeléseket meg tudja valósítani.
   

 A HNT főtitkára jelezte ugyanakkor: meglepőnek tartja, hogy az ügyben további megbeszélések is lesznek, mivel úgy értesült, hogy a tárgyalásokat már le kellett volna zárni a borreformmal összefüggő kérdésekről. Szerinte ebben a témában már csak  politikai alkudozás folyik, amelynek a szakmához vajmi kevés köze van.

Forrás:MTI

Tovább olvasom

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook