Hírek

Gráf: a most bejelentett agrárreform-felülvizsgálat nem jelenthet fordulatot

Magyarország azt szeretné, ha az Európai Unió agrárreformjainak a múlt héten bejelentett "egészségügyi ellenőrzése" nem jelentene teljes felülvizsgálatot és fordulatot az agrártámogatások sorában, és az Európai Bizottság korábbi jelzéseinek megfelelően tartós és lényegi változásokat nem hozna – hangoztatta Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a javaslat uniós vitájában.

Létrehozva:

|

 Az agrárminiszterek brüsszeli találkozójáról keddi brüsszeli sajtótájékoztatóján beszámolva a tárcavezető elmondta: Magyarország mindig hangsúlyozta, hogy a közös agrárpolitika igazi megváltoztatására csak akkor kerülhet sor, ha az EU-tagországok között kiegyenlítődnek a támogatások. Dupla versenyhátrányt jelentene a új tagállamok részére, ha úgy csökkennének tovább a támogatások, hogy még ki sem egyenlítődtek – szögezte le. 
    

Gráf József hangoztatta ugyanakkor azt is, hogy a 2003-as reformok felülvizsgálatára szükség van, mert időközben jelentősen változott a helyzet az agrárpiacon, és ezt az évtized eleji változtatások nem veszik figyelembe. A reform a termelés szinten tartását vagy csökkentését célozza meg az akkori fölöslegekből kiindulva, miközben azóta a világban fogyasztási spirál indult el, amely a termelés növelésére adna lehetőséget. A tej esetében például a reform elhatározásakor jelentős fölösleg volt Európában, és hiába változott meg mára a helyzet, az EU most is az akkor elhatározottakat folytatja.
    

Fontosnak tartotta Gráf József azt is, hogy azon állatjóléti és növény-egészségügyi szigorítások betartását, amelyeket az EU előír, követeljék meg az unión kívüli agrárszereplőktől is, különben aránytalan és egészségtelen verseny alakul ki.
    

A támogatások termeléstől való teljes elválasztásával hosszabb távon Magyarország egyetért, de az állattenyésztés terén még szükségesnek tart bizonyos kötést a kettő között – jelezte a miniszter.
    

Az uniós támogatások üzemmérettől függő behatárolását (a nagyüzemi támogatási plafon csökkentését) illetően Gráf József úgy vélte, a bizottsági javaslatnak ez a része nem fog átmenni a tagországok szűrőjén, mert Brüsszel egyszer már próbálkozott vele, de a tagállamok nem járultak hozzá. Jelezte, hogy hazánkban az elképzelést most vitatják majd meg a szakmai szervezetekkel, de az első benyomások szerint Magyarországot nem érinti nagyon súlyosan. Budapest a kiinduló álláspont szerint a kialakult helyzet megtartását szeretné elérni.
    

Mint Gráf elmondta, az agrártámogatások vidékfejlesztésre történő átcsoportosítása Magyarországot ma még szintén nem érinti közvetlenül, de az elképzeléseket részletesen elemezni fogják. Nem szabad elfelejteni, hogy a mostani változtatások a 2013 utáni időszakot jelzik előre – mutatott rá.
    

Az intervencióval (állami felvásárlással és raktározással) kapcsolatban a magyar miniszter azt emelte ki, hogy el kellene kerülni a kukoricával kapcsolatos bonyodalmakhoz hasonlókat, és a többi gabonánál óvatosan kellene bánni a megszüntetéssel. Magyarország az óvatos leépítés híve, olyan csökkentésé, amely sohasem csökken nullára, de ha mégis, későbbi intervencióra akkor is meghagyja a lehetőséget.
    

Az új tagországok számára fokozatos bevezetéssel képzeli el a magyar miniszter az úgynevezett kölcsönös megfeleltetés elvét, tehát azt, hogy a gazdáknak más típusú (környezetvédelmi, állatjóléti, növény-egészségügyi) előírásokat is be kell tartaniuk. Ez lehetőséget ad arra is, hogy a rendszernek a régi tagországokban már mutatkozó gyermekbetegségei elkerülhetők legyenek tette hozzá Gráf József.
    

A reform további elemeit elemezve megállapította: a területpihentetés kötelezettségének tervezett megszüntetése Magyarországot nem érinti közvetlenül. Ugyanakkor rámutatott arra, hogy az ország versenyhelyzetét némiképp rontja az újabb gabonatermő-területek bekapcsolása más országokban.
    

A tejkvóta fokozatos eltörlése 2015-re Magyarországot ugyancsak kevéssé érinti. Kétmillió tonnás tejkvótából az ország így is csupán 1,4 millió tonnát használ fel – emlékeztetett.
    

A tervben szereplő új kihívásokra térve Gráf megemlítette, hogy Magyarországon már létrejött egy öngondoskodó szervezet a fagykár kapcsán. A zöldség- és gyümölcstermelés vonatkozásában pedig azokat a kezdeményezéseket emelte ki, amelyek szerint a termékfelesleget szociális jellegű intézményekben vagy célokra lehet fordítani uniós költségen, mint az iskolaalma-program.

Forrás:MTI

Tovább olvasom

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook